Túraajánlat · körtúra · Bakony
20 km-es kör Bakonybélből: Szentkút, Pannon Csillagda, Pörgöl-barlang, a Bakony legmagasabb pontja, a Kőris-hegy, majd az Odvas-kői-barlang és a Gerence-völgy.
Szállás a túrához
Az útvonal 39%-a ösvény, 32%-a burkolt út, 29%-a földút, és 73%-ban erdőben halad. A legmeredekebb rész a Kőris-hegyre vezető utolsó kaptató 9,7 és 10 km között, átlagosan 33%-os emelkedővel; a legmagasabb pont 709, a legalacsonyabb 242 méteren van.
Busszal: „Bakonybél, Petőfi utca” buszmegálló, a monostor mellett – innen indul a kör.
forrás és kálvária
A falu déli szélén, a Kálváriánál fakadó hármas forrás: a Gellért-, a Günther- és a Mór-forrás. Mellette Szent Gellért-emlékmű, Mária-szobor és a kálvária stációi állnak, a közelben a Borostyán-kúti-tó. A Kálváriajárás túramozgalomnak is van itt igazolópontja.
csillagászati látogatóközpont
Magyarország első számú komplex csillagászati ismeretterjesztő élményközpontja távcsőparkkal, 3D planetáriummal, interaktív űrkutatási és csillagászati kiállítással és meteoritgyűjteménnyel. A Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság üzemelteti; áprilistól novemberig szerdától vasárnapig 10 és 17 óra között, január és március között hétvégén tart nyitva, a belépés díjköteles.
barlang, 352 m
Más néven Száraz-Gerencei-barlang: a Száraz-Gerence völgyének oldalában, a völgy aljától mintegy 50 méterre nyílik, a sárga barlangjelzésen éred el. Kb. 25 méter hosszú, 14 védett denevérfaj él benne, és a régészeti feltárások szerint már az ősember is használta.
Bővebben a Wikipédiáncsúcs és kilátó, 709 m
A Kőris-hegy 709 méterével a Bakony, Veszprém vármegye és a Közép-Dunántúl legmagasabb hegye, Bakonybéltől kb. 5 km-re északkeletre. A csúcson álló Vajda Péter kilátó alján és oszlopán két Kéktúra-pecsételő is van; az Országos Kéktúra áthalad a csúcson.
barlang, 349 m
Fokozottan védett, de szabadon látogatható barlang a piros sáv mentén, egy rövid kitérőnyire. Régészeti leletek is előkerültek belőle, és hozzá köthető egy barlangra utaló földrajzi név (Oduaskw) első írásos említése egy 1037-es adománylevélben. A barlangnál kódos igazolópontok is vannak.
bencés monostor
A bakonybéli bencés monostort, egykor apátságot még Szent István alapította. A mai barokk kolostorépület és templom az egyik legkorábbi hazai kolostor helyén áll, amelynek az erdőktől körülvett környezete ideális volt a szerzetesek elvonulásához. A kör végén, a kiindulópont mellett éred el.
Bővebben a WikipédiánA kör Bakonybél központjában, a Petőfi utcai buszmegállónál indul, 279 méter magasan, a bencés monostor szomszédságában. Először a piros kereszt jelzésen, a Via Calvaria zarándokút nyomán sétálsz ki a falu déli szélére: 0,5 km-nél mosdót és ivóvízvételi helyet is találsz, 1 km-nél pedig a Borostyán-kúti-tó mellett a Kálváriához és a Szentkúthoz érsz. Innen kb. 900 métert ugyanazon az úton jössz vissza a faluba.
2,2 km-nél, a Szent Gellért téren a Bakonyi Erdők Háza és a Pannon Csillagda mellett haladsz el; a faluközpontban kávézó, vendéglő és ivóvízvételi hely is van. Fél kilométer jelzés nélküli utcai szakasz után a zöld négyzet, majd a zöld sáv és a sárga sáv jelzésen hagyod el Bakonybélt észak felé. 4,6 km-nél egy rövid kitérő vezet fel a sárga barlangjelzésen a Pörgöl-barlanghoz, 352 méterre, majd ugyanott visszatérsz a sárga sávra.
A sárga sávon, majd 6,7 km-től a kék kereszt és a zöld sáv jelzésen, végig erdőben emelkedsz a Kőris-hegy felé. 8,6 km-nél, 445 méteren rátérsz a kék sávra, az Országos Kéktúrára. Az utolsó szakasz a kör legmeredekebb része: 9,7 és 10 km között átlagosan 33%-os az emelkedő, útközben 9,9 km-nél az Ördög-lik nevű barlang bejárata mellett haladsz el. 10,3 km-nél, 709 méteren éred el a Kőris-hegy csúcsát és a Vajda Péter kilátót; itt két Kéktúra-pecsételőt is találsz.
A csúcsról kb. 850 méteren jelzés nélkül ereszkedsz le, majd 11,6 km-től a piros sáv jelzésen haladsz nyugat felé. 12,2 km-nél a Medve-kői-sziklaüreg mellett, 13,2 km-nél a Boroszlán pihenőnél jársz, 14,5 km-nél pedig a piros barlangjelzésen rövid kitérővel eléred az Odvas-kői-barlangot, 349 méteren. Innen a piros sáv és a piros tanösvény vezet le a Gerence-völgybe: 15,5 km-nél, 247 méteren a völgyben egy jelzett fán KDP-pecsételő van.
A Gerence-völgyből a kék kereszt jelzésen kb. 3 km-en, enyhe terepen jutsz vissza Bakonybél felé; 17,9 km-nél a Határréti esőháznál pihenhetsz. 18,7 km-nél ismét a kék sávra térsz, 19,1 km-nél a falu szélén a Bakonyvári Vadszőlő Szálló és Étterem mellett haladsz el, ahol Kéktúra-pecsételő is van. Bő fél kilométer jelzés nélküli utcai szakasz után a piros kereszten érsz vissza a monostorhoz és a kiindulóponthoz. A teljes kör 20,2 km, kb. 550 méter szintemelkedéssel, és 86%-a jelzett úton halad.
burkolt 32% · földút 29% · ösvény 39%
A 20 km és a Kőris-hegy meredek kaptatója miatt edzettebb túrázóknak ajánljuk. Rövidebb túrához a Szentkutat kihagyó változatot válaszd, vagy fordulj vissza a Kőris-hegyről.
A Kőris-hegy környéke a Magas-bakonyi Tájvédelmi Körzethez tartozik, az Odvas-kői-barlang fokozottan védett: a kutyát tartsd pórázon, tüzet csak a kijelölt helyeken gyújts, és maradj a jelzett úton.
A Bakony mintegy 4000 négyzetkilométeres karsztos röghegység, a Dunántúli-középhegység legnyugatibb és legnagyobb tagja; nagy része Veszprém vármegyéhez tartozik, legmagasabb pontja a 709 méteres Kőris-hegy. A kör az Öreg-Bakonyban, más néven a Magas-Bakonyban halad: ez a hegység északi, magasabb csúcsokkal tűzdelt, szurdokokkal szabdalt része, ahol a Cuha, a Gerence és a Gaja-patak is folyik, és ide tartozik a Cseszneki vár, az Ördög-árok és Zirc is.
Az Öreg-Bakonyt triász, jura és kréta időszaki mészkövek építik fel; átlagos magassága 450 méter, ez a legmagasabb a Bakony tájegységei között. Felszínét árkok, fennsíkmaradványok, hegyközi medencék és sasbércek tagolják; a kör útközben több barlangot és sziklaüreget is érint. A Kőris-hegy környéke a Magas-bakonyi Tájvédelmi Körzethez tartozik, amelynek 8753 hektárjából 478 hektár fokozottan védett.
A kör Bakonybélből indul és oda érkezik vissza. A Zirci járáshoz tartozó község központjában áll a bencés Szent Mauríciusz Monostor, és itt működik a Pannon Csillagda is. A faluban kávézó, vendéglő, ivóvízvételi hely és több szállás is van.
A Pápai járáshoz tartozó Bakonyszücs területén nyílik az Odvas-kői-barlang; a kör a falut nem érinti, csak a határát.
A Pápai járás községe, 6279 hektáros területével a vármegye harmadik legnagyobb közigazgatási területű községe. A kör a határát is érinti.
20,8 km · 792 m szint – Az Odvas-kői-barlang után a Gerence-völgy felett Bakonyújvár romjait is felkeresheted. Így a kör kb. 20,8 km, de a szintemelkedés kb. 790 méterre nő.
18,2 km · 544 m szint – Ha a falu déli szélén álló Szentkutat kihagyod, a kör kb. 18,2 km, a szintemelkedés gyakorlatilag ugyanannyi.
Túraajánlatok
Túra
Puffancs · CC BY-SA 2.5 hu
Hajmáskér – sólyi papírmalom – Sukori-hegy, Királylátó – ösküi kerektemplom – Öskü
Bakony
16,4 km · 175 m szint
Túra
RiderMatthew · CC BY-SA 4.0
Bodajk városnéző kör: kegytemplom – Bodajki-tó – emlékművek – kastély – Kálvária
Bakony
4 km · 44 m szint
Túra
Sztudva Gyöngyi · CC BY-SA 3.0
Bodajk nehezebb kör: Gaja-völgy – Fehérvárcsurgói-víztározó – Vaskapuvár – Fehérvárcsurgó
Bakony
18,8 km · 310 m szint
Útvonal és térképadatok: © OpenStreetMap közreműködők (ODbL). Szövegforrás: Wikipédia (CC BY-SA), Wikidata. A fotók szerzője és licence a képeken. Utoljára ellenőrizve: 2026. 10. 02.. A terepviszonyok változhatnak. Hibát találtál? Írj nekünk.
20 km-es kör Bakonybélből: Szentkút, Pannon Csillagda, Pörgöl-barlang, a Bakony legmagasabb pontja, a Kőris-hegy, majd az Odvas-kői-barlang és a Gerence-völgy.
A kör Bakonybél központjában, a Petőfi utcai buszmegállónál indul, 279 méter magasan, a bencés monostor szomszédságában. Először a piros kereszt jelzésen, a Via Calvaria zarándokút nyomán sétálsz ki a falu déli szélére: 0,5 km-nél mosdót és ivóvízvételi helyet is találsz, 1 km-nél pedig a Borostyán-kúti-tó mellett a Kálváriához és a Szentkúthoz érsz. Innen kb. 900 métert ugyanazon az úton jössz vissza a faluba.
2,2 km-nél, a Szent Gellért téren a Bakonyi Erdők Háza és a Pannon Csillagda mellett haladsz el; a faluközpontban kávézó, vendéglő és ivóvízvételi hely is van. Fél kilométer jelzés nélküli utcai szakasz után a zöld négyzet, majd a zöld sáv és a sárga sáv jelzésen hagyod el Bakonybélt észak felé. 4,6 km-nél egy rövid kitérő vezet fel a sárga barlangjelzésen a Pörgöl-barlanghoz, 352 méterre, majd ugyanott visszatérsz a sárga sávra.
A sárga sávon, majd 6,7 km-től a kék kereszt és a zöld sáv jelzésen, végig erdőben emelkedsz a Kőris-hegy felé. 8,6 km-nél, 445 méteren rátérsz a kék sávra, az Országos Kéktúrára. Az utolsó szakasz a kör legmeredekebb része: 9,7 és 10 km között átlagosan 33%-os az emelkedő, útközben 9,9 km-nél az Ördög-lik nevű barlang bejárata mellett haladsz el. 10,3 km-nél, 709 méteren éred el a Kőris-hegy csúcsát és a Vajda Péter kilátót; itt két Kéktúra-pecsételőt is találsz.
A csúcsról kb. 850 méteren jelzés nélkül ereszkedsz le, majd 11,6 km-től a piros sáv jelzésen haladsz nyugat felé. 12,2 km-nél a Medve-kői-sziklaüreg mellett, 13,2 km-nél a Boroszlán pihenőnél jársz, 14,5 km-nél pedig a piros barlangjelzésen rövid kitérővel eléred az Odvas-kői-barlangot, 349 méteren. Innen a piros sáv és a piros tanösvény vezet le a Gerence-völgybe: 15,5 km-nél, 247 méteren a völgyben egy jelzett fán KDP-pecsételő van.
A Gerence-völgyből a kék kereszt jelzésen kb. 3 km-en, enyhe terepen jutsz vissza Bakonybél felé; 17,9 km-nél a Határréti esőháznál pihenhetsz. 18,7 km-nél ismét a kék sávra térsz, 19,1 km-nél a falu szélén a Bakonyvári Vadszőlő Szálló és Étterem mellett haladsz el, ahol Kéktúra-pecsételő is van. Bő fél kilométer jelzés nélküli utcai szakasz után a piros kereszten érsz vissza a monostorhoz és a kiindulóponthoz. A teljes kör 20,2 km, kb. 550 méter szintemelkedéssel, és 86%-a jelzett úton halad.
Az útvonal 39%-a ösvény, 32%-a burkolt út, 29%-a földút, és 73%-ban erdőben halad. A legmeredekebb rész a Kőris-hegyre vezető utolsó kaptató 9,7 és 10 km között, átlagosan 33%-os emelkedővel; a legmagasabb pont 709, a legalacsonyabb 242 méteren van.
A falu déli szélén, a Kálváriánál fakadó hármas forrás: a Gellért-, a Günther- és a Mór-forrás. Mellette Szent Gellért-emlékmű, Mária-szobor és a kálvária stációi állnak, a közelben a Borostyán-kúti-tó. A Kálváriajárás túramozgalomnak is van itt igazolópontja.
Magyarország első számú komplex csillagászati ismeretterjesztő élményközpontja távcsőparkkal, 3D planetáriummal, interaktív űrkutatási és csillagászati kiállítással és meteoritgyűjteménnyel. A Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság üzemelteti; áprilistól novemberig szerdától vasárnapig 10 és 17 óra között, január és március között hétvégén tart nyitva, a belépés díjköteles.
Más néven Száraz-Gerencei-barlang: a Száraz-Gerence völgyének oldalában, a völgy aljától mintegy 50 méterre nyílik, a sárga barlangjelzésen éred el. Kb. 25 méter hosszú, 14 védett denevérfaj él benne, és a régészeti feltárások szerint már az ősember is használta.
Bővebben a Wikipédián →
A Kőris-hegy 709 méterével a Bakony, Veszprém vármegye és a Közép-Dunántúl legmagasabb hegye, Bakonybéltől kb. 5 km-re északkeletre. A csúcson álló Vajda Péter kilátó alján és oszlopán két Kéktúra-pecsételő is van; az Országos Kéktúra áthalad a csúcson.
Fokozottan védett, de szabadon látogatható barlang a piros sáv mentén, egy rövid kitérőnyire. Régészeti leletek is előkerültek belőle, és hozzá köthető egy barlangra utaló földrajzi név (Oduaskw) első írásos említése egy 1037-es adománylevélben. A barlangnál kódos igazolópontok is vannak.
A bakonybéli bencés monostort, egykor apátságot még Szent István alapította. A mai barokk kolostorépület és templom az egyik legkorábbi hazai kolostor helyén áll, amelynek az erdőktől körülvett környezete ideális volt a szerzetesek elvonulásához. A kör végén, a kiindulópont mellett éred el.
Bővebben a Wikipédián →A Bakony mintegy 4000 négyzetkilométeres karsztos röghegység, a Dunántúli-középhegység legnyugatibb és legnagyobb tagja; nagy része Veszprém vármegyéhez tartozik, legmagasabb pontja a 709 méteres Kőris-hegy. A kör az Öreg-Bakonyban, más néven a Magas-Bakonyban halad: ez a hegység északi, magasabb csúcsokkal tűzdelt, szurdokokkal szabdalt része, ahol a Cuha, a Gerence és a Gaja-patak is folyik, és ide tartozik a Cseszneki vár, az Ördög-árok és Zirc is.
Az Öreg-Bakonyt triász, jura és kréta időszaki mészkövek építik fel; átlagos magassága 450 méter, ez a legmagasabb a Bakony tájegységei között. Felszínét árkok, fennsíkmaradványok, hegyközi medencék és sasbércek tagolják; a kör útközben több barlangot és sziklaüreget is érint. A Kőris-hegy környéke a Magas-bakonyi Tájvédelmi Körzethez tartozik, amelynek 8753 hektárjából 478 hektár fokozottan védett.
A kör Bakonybélből indul és oda érkezik vissza. A Zirci járáshoz tartozó község központjában áll a bencés Szent Mauríciusz Monostor, és itt működik a Pannon Csillagda is. A faluban kávézó, vendéglő, ivóvízvételi hely és több szállás is van.
A Pápai járáshoz tartozó Bakonyszücs területén nyílik az Odvas-kői-barlang; a kör a falut nem érinti, csak a határát.
A Pápai járás községe, 6279 hektáros területével a vármegye harmadik legnagyobb közigazgatási területű községe. A kör a határát is érinti.
A 20 km és a Kőris-hegy meredek kaptatója miatt edzettebb túrázóknak ajánljuk. Rövidebb túrához a Szentkutat kihagyó változatot válaszd, vagy fordulj vissza a Kőris-hegyről.
A Kőris-hegy környéke a Magas-bakonyi Tájvédelmi Körzethez tartozik, az Odvas-kői-barlang fokozottan védett: a kutyát tartsd pórázon, tüzet csak a kijelölt helyeken gyújts, és maradj a jelzett úton.
Keress természetközeli szállást a túra környékén az interaktív térképen!
Térkép megnyitásaÚtvonal és térképadatok: © OpenStreetMap közreműködők (ODbL). Szövegforrás: Wikipédia (CC BY-SA), Wikidata. A fotók szerzője és licence a képeken. Utoljára ellenőrizve: 2026. 10. 02.. A terepviszonyok változhatnak. Hibát találtál? Írj nekünk.
