Jubileumi kereszt
A kőkereszt 1934-ben készült Csáki Benjámin kővágószőlősi plébános kezdeményezésére, Popilla Mihály cserkúti kőfaragó munkája.
Túraajánlat · körtúra · Mecsek
17 km-es kör Kővágószőlősről a Nyugat-Mecsekben: Babás-szerkövek, Zsongor-kő, a Jakab-hegy pálos kolostorromja, a Szuadó-völgy forrásai és az Éger-tetői kilátó.
Szállás a túrához
Az útvonal 44%-a földút, 40%-a ösvény és 16%-a burkolt út, 89%-ban erdőben halad. A legmeredekebb rész a Babás-szerkövek feletti kaptató 2,2 és 2,5 km között, átlagosan 30%-os emelkedővel.
Busszal: „Kővágószőlős, községháza” megálló – innen indul a kör; útközben Cserkútnál is be- vagy kiszállhatsz.
kőkereszt, 413 m
A kőkereszt 1934-ben készült Csáki Benjámin kővágószőlősi plébános kezdeményezésére, Popilla Mihály cserkúti kőfaragó munkája.
sziklatornyok, 430 m
A Jakab-hegy déli lejtőjének vöröses sziklatornyai keresztrétegzett konglomerátumból, kavicsos homokkőből és kőzetlisztből állnak; alakjukat a szél, a víz és a fagy formálta. A legenda szerint két gazdag család násznépe találkozott itt, egyik sem akart kitérni a másik elől, és az egész násznép kocsikkal, lovakkal együtt kővé vált.
régi kőbánya, 518 m
Elhagyott kőbánya, ahol a permi homokkövet fejtették ablak- és ajtókeretekhez, malomkövekhez, sírkövekhez. A kőfejtő már a római kori építkezésekhez is szolgáltatott követ.
barlang
Kis barlang a Zsongor-kő közelében. Homokkőben alakult ki, ezért különleges a hazai barlangok között; a középkorban valószínűleg remeték lakták.
Bővebben a Wikipédiánkilátópont, 540 m
Korláttal védett kilátópont a Jakab-hegy déli peremén, a Mecsek egyik legszebb kilátóhelye. Mellette a Kéktúra pecsételője.
bivakszállás, esőbeálló
A tornyos turistapihenőt 2021 nyarán felújították, tetőterében bivakszállást alakítottak ki. Kint padok, asztalok és tűzrakó hely várnak.
kolostorrom, 565 m
A pálos kolostor a török háborúk idején elnéptelenedett, 1736-ban helyreállították, 1828-ra ismét kiürült. Falai ma váll- vagy derékmagasságig állnak; az állagmegóvás óta könnyen bejárható. A romokat a kora vaskori földvár sáncai veszik körül.
Bővebben a Wikipédiánnyereg, Patacsi-mező
Egykor szántó volt, később lőtér; a patacsi és pécsi emberek itt legeltették az állataikat.
ivóvizes forrás
Ivóvizes forrás a Szuadó-völgyben, a kék kör jelzés mentén, a Szuadó-forrás közelében.
ivóvizes forrás
Ivóvizes forrás a kék kereszt jelzés mentén, a Szuadó-völgy alsó részén.
forrás
Ivóvizes forrás, de csak az alsó, völgy felőli kifolyóján jön a víz.
kilátó, 316 m
2007-ben épült kilátó az Éger-tetőn, a kör keleti fordulópontjánál, a zöld kör és a zöld sáv jelzés találkozásánál.
templom
Kővágószőlős központjában álló, részben középkori római katolikus plébániatemplom, a kör utolsó szakaszán.
Bővebben a WikipédiánA kör Kővágószőlős központjában, a községháza buszmegállójánál indul, 251 méter magasan; itt kocsma és ivóvízvételi hely is van. Rövid utcai szakasz után a piros négyzet jelzésen indulsz a hegynek, 1,1 km-től pedig a piros kereszten kapaszkodsz fel a Jubileumi kereszthez (1,6 km, 413 m). Útközben, kb. 200 méterre az úttól áll a Maszovlet 381-es járatának emlékhelye: 1949-ben itt zuhant le az utasszállító gép.
1,6 km-től a zöld tanösvény, a Kövirózsa tanösvény jelzését követed. 2 km-nél éred el a Bubos-tetőt, ahol a Babás-szerkövek vöröses sziklatornyai állnak. Innen jön a kör legmeredekebb része: 2,2 és 2,5 km között átlagosan 30%-os emelkedővel jutsz fel a Sasfészek nevű régi kőbányához (518 m). 2,7 km-nél a Dél-dunántúli Kéktúra pecsételőjét találod, 2,85 km-nél pedig a Zsongor-kő kilátópontját, mellette a Jakab-hegyi Remete-barlanggal.
A gerincen 3,1 km-nél, kb. 590 méteren éred el a kör legmagasabb pontját, majd az őskori földvár sáncain át a pálos kolostor romjaihoz érsz (3,4 km). Mellettük áll a felújított turistapihenő bivakszállással és esőbeállóval. Innen a kék sáv, a Dél-dunántúli Kéktúra jelzésén ereszkedsz kelet felé; 4 és 4,5 km között rövid jelzetlen szakasz következik, majd 5,1 km-nél átkelsz a Szuadó-nyergen, a Patacsi-mezőn.
5,9 km-től a kék kör jelzésen mész le a Szuadó-völgybe: 6,7 km-nél az ivóvizes Laci-forrás, mellette a Szuadó-forrás fakad. A völgyből a kék kereszt jelzésen haladsz tovább dél felé, sok forrás mellett: 7,6 km-nél a Mihály remete-forrás is ivóvizes. A jelzés a Patacsi-mezőn át az Éger-völgybe vezet, ahol 9,5 km körül a kör legalacsonyabb részén, 270 méteren jársz.
Egy rövid jelzetlen szakasz után a zöld kör jelzésen érsz a Mohosi-kis-kúthoz (10,2 km), majd 10,6 km-nél az Éger-tetői kilátóhoz. Innen a zöld sávon, aztán 12,7 km-től a piros háromszögön, a Panoráma úton haladsz nyugat felé a hegy déli oldalában, 400 méter körüli magasságban.
13,9 km-től kb. 1,5 km-en jelzés nélkül ereszkedsz le Cserkútra (15,4 km, 237 m), ahol mosdó és ivóvíz is van, és a bányászok emlékművei állnak. Innen a piros négyzet jelzésen jutsz vissza Kővágószőlősre, az uránbányászati kiállítás és a Sarlós Boldogasszony-templom mellett. A teljes kör 17,3 km, kb. 730 méter szintemelkedéssel, és 81%-a jelzett turistaúton halad.
burkolt 16% · földút 44% · ösvény 40%
A 17 km és a kb. 730 méter szintemelkedés miatt gyakorlottabb túrázóknak ajánljuk; rövidebb sétához elég a Babás-szerkövekig és a pálos kolostorromig felmenni, majd ugyanott visszajönni.
A Jakab-hegy a Nyugat-Mecsek Tájvédelmi Körzet része: maradj a jelzett úton, és tüzet csak a kijelölt helyen gyújts.
A Mecsek a Dél-Dunántúl középhegysége, Pécstől északra; legmagasabb csúcsa a 682 méteres Zengő. A kör a hegység nyugati részén, a Nyugat-Mecsek legmagasabb pontján, a 602 méteres Jakab-hegyen vezet át, amely Pécs mellett, Kővágószőlős határában emelkedik.
A Jakab-hegy a Nyugat-Mecsek Tájvédelmi Körzet része. Déli lejtőjén vöröses konglomerátum- és homokkősziklák bukkannak elő, ezek a Babás-szerkövek; a hegytetőt kora vaskori földvár sáncai övezik, a közepén a pálos kolostor romjaival. A Kövirózsa tanösvény a hegy természeti és kultúrtörténeti értékeit mutatja be.
A kör a Pécsi járáshoz tartozó Kővágószőlősről indul és ide is ér vissza. A falu központjában áll a részben középkori Sarlós Boldogasszony-templom, a kör végén pedig az uránbányászati kiállítás és a helytörténeti gyűjtemény mellett haladsz el.
A Pécsi járás községe a hegy déli lábánál; a kör 15,4 km-énél érinti, a buszforduló környékén mosdó, ivóvíz és a bányászok emlékművei találhatók.
A kör keleti része, a Szuadó-völgy és az Éger-völgy környéke Pécs határába esik; Pécs a Dél-Dunántúl központja, az ország ötödik legnagyobb városa.
Túraajánlatok
Túra
Naki77 · CC BY-SA 2.5 hu
Palkonya – Vokány – Csukma-hegy – Máriagyűd – Siklós
Mecsek
19,5 km · 426 m szint
Túra
Naki77 · CC BY-SA 2.5 hu
Vokány – Csukma-hegy – Akasztó – Máriagyűd
Mecsek
8,1 km · 248 m szint
Túra
Szajci · CC BY-SA 3.0
Máriagyűd körtúra: Csodabogyó tanösvény – Tenkes – Csukma-hegy – Kálvária
Mecsek
13,4 km · 500 m szint
Útvonal és térképadatok: © OpenStreetMap közreműködők (ODbL). Szövegforrás: Wikipédia (CC BY-SA), Wikidata. A fotók szerzője és licence a képeken. Utoljára ellenőrizve: 2026. 10. 02.. A terepviszonyok változhatnak. Hibát találtál? Írj nekünk.
17 km-es kör Kővágószőlősről a Nyugat-Mecsekben: Babás-szerkövek, Zsongor-kő, a Jakab-hegy pálos kolostorromja, a Szuadó-völgy forrásai és az Éger-tetői kilátó.
A kör Kővágószőlős központjában, a községháza buszmegállójánál indul, 251 méter magasan; itt kocsma és ivóvízvételi hely is van. Rövid utcai szakasz után a piros négyzet jelzésen indulsz a hegynek, 1,1 km-től pedig a piros kereszten kapaszkodsz fel a Jubileumi kereszthez (1,6 km, 413 m). Útközben, kb. 200 méterre az úttól áll a Maszovlet 381-es járatának emlékhelye: 1949-ben itt zuhant le az utasszállító gép.
1,6 km-től a zöld tanösvény, a Kövirózsa tanösvény jelzését követed. 2 km-nél éred el a Bubos-tetőt, ahol a Babás-szerkövek vöröses sziklatornyai állnak. Innen jön a kör legmeredekebb része: 2,2 és 2,5 km között átlagosan 30%-os emelkedővel jutsz fel a Sasfészek nevű régi kőbányához (518 m). 2,7 km-nél a Dél-dunántúli Kéktúra pecsételőjét találod, 2,85 km-nél pedig a Zsongor-kő kilátópontját, mellette a Jakab-hegyi Remete-barlanggal.
A gerincen 3,1 km-nél, kb. 590 méteren éred el a kör legmagasabb pontját, majd az őskori földvár sáncain át a pálos kolostor romjaihoz érsz (3,4 km). Mellettük áll a felújított turistapihenő bivakszállással és esőbeállóval. Innen a kék sáv, a Dél-dunántúli Kéktúra jelzésén ereszkedsz kelet felé; 4 és 4,5 km között rövid jelzetlen szakasz következik, majd 5,1 km-nél átkelsz a Szuadó-nyergen, a Patacsi-mezőn.
5,9 km-től a kék kör jelzésen mész le a Szuadó-völgybe: 6,7 km-nél az ivóvizes Laci-forrás, mellette a Szuadó-forrás fakad. A völgyből a kék kereszt jelzésen haladsz tovább dél felé, sok forrás mellett: 7,6 km-nél a Mihály remete-forrás is ivóvizes. A jelzés a Patacsi-mezőn át az Éger-völgybe vezet, ahol 9,5 km körül a kör legalacsonyabb részén, 270 méteren jársz.
Egy rövid jelzetlen szakasz után a zöld kör jelzésen érsz a Mohosi-kis-kúthoz (10,2 km), majd 10,6 km-nél az Éger-tetői kilátóhoz. Innen a zöld sávon, aztán 12,7 km-től a piros háromszögön, a Panoráma úton haladsz nyugat felé a hegy déli oldalában, 400 méter körüli magasságban.
13,9 km-től kb. 1,5 km-en jelzés nélkül ereszkedsz le Cserkútra (15,4 km, 237 m), ahol mosdó és ivóvíz is van, és a bányászok emlékművei állnak. Innen a piros négyzet jelzésen jutsz vissza Kővágószőlősre, az uránbányászati kiállítás és a Sarlós Boldogasszony-templom mellett. A teljes kör 17,3 km, kb. 730 méter szintemelkedéssel, és 81%-a jelzett turistaúton halad.
Az útvonal 44%-a földút, 40%-a ösvény és 16%-a burkolt út, 89%-ban erdőben halad. A legmeredekebb rész a Babás-szerkövek feletti kaptató 2,2 és 2,5 km között, átlagosan 30%-os emelkedővel.
A kőkereszt 1934-ben készült Csáki Benjámin kővágószőlősi plébános kezdeményezésére, Popilla Mihály cserkúti kőfaragó munkája.
A Jakab-hegy déli lejtőjének vöröses sziklatornyai keresztrétegzett konglomerátumból, kavicsos homokkőből és kőzetlisztből állnak; alakjukat a szél, a víz és a fagy formálta. A legenda szerint két gazdag család násznépe találkozott itt, egyik sem akart kitérni a másik elől, és az egész násznép kocsikkal, lovakkal együtt kővé vált.
Elhagyott kőbánya, ahol a permi homokkövet fejtették ablak- és ajtókeretekhez, malomkövekhez, sírkövekhez. A kőfejtő már a római kori építkezésekhez is szolgáltatott követ.
Kis barlang a Zsongor-kő közelében. Homokkőben alakult ki, ezért különleges a hazai barlangok között; a középkorban valószínűleg remeték lakták.
Bővebben a Wikipédián →Korláttal védett kilátópont a Jakab-hegy déli peremén, a Mecsek egyik legszebb kilátóhelye. Mellette a Kéktúra pecsételője.
A tornyos turistapihenőt 2021 nyarán felújították, tetőterében bivakszállást alakítottak ki. Kint padok, asztalok és tűzrakó hely várnak.
A pálos kolostor a török háborúk idején elnéptelenedett, 1736-ban helyreállították, 1828-ra ismét kiürült. Falai ma váll- vagy derékmagasságig állnak; az állagmegóvás óta könnyen bejárható. A romokat a kora vaskori földvár sáncai veszik körül.
Bővebben a Wikipédián →Egykor szántó volt, később lőtér; a patacsi és pécsi emberek itt legeltették az állataikat.
Ivóvizes forrás a Szuadó-völgyben, a kék kör jelzés mentén, a Szuadó-forrás közelében.
Ivóvizes forrás a kék kereszt jelzés mentén, a Szuadó-völgy alsó részén.
Ivóvizes forrás, de csak az alsó, völgy felőli kifolyóján jön a víz.
2007-ben épült kilátó az Éger-tetőn, a kör keleti fordulópontjánál, a zöld kör és a zöld sáv jelzés találkozásánál.
Kővágószőlős központjában álló, részben középkori római katolikus plébániatemplom, a kör utolsó szakaszán.
Bővebben a Wikipédián →A Mecsek a Dél-Dunántúl középhegysége, Pécstől északra; legmagasabb csúcsa a 682 méteres Zengő. A kör a hegység nyugati részén, a Nyugat-Mecsek legmagasabb pontján, a 602 méteres Jakab-hegyen vezet át, amely Pécs mellett, Kővágószőlős határában emelkedik.
A Jakab-hegy a Nyugat-Mecsek Tájvédelmi Körzet része. Déli lejtőjén vöröses konglomerátum- és homokkősziklák bukkannak elő, ezek a Babás-szerkövek; a hegytetőt kora vaskori földvár sáncai övezik, a közepén a pálos kolostor romjaival. A Kövirózsa tanösvény a hegy természeti és kultúrtörténeti értékeit mutatja be.
A kör a Pécsi járáshoz tartozó Kővágószőlősről indul és ide is ér vissza. A falu központjában áll a részben középkori Sarlós Boldogasszony-templom, a kör végén pedig az uránbányászati kiállítás és a helytörténeti gyűjtemény mellett haladsz el.
A Pécsi járás községe a hegy déli lábánál; a kör 15,4 km-énél érinti, a buszforduló környékén mosdó, ivóvíz és a bányászok emlékművei találhatók.
A kör keleti része, a Szuadó-völgy és az Éger-völgy környéke Pécs határába esik; Pécs a Dél-Dunántúl központja, az ország ötödik legnagyobb városa.
A 17 km és a kb. 730 méter szintemelkedés miatt gyakorlottabb túrázóknak ajánljuk; rövidebb sétához elég a Babás-szerkövekig és a pálos kolostorromig felmenni, majd ugyanott visszajönni.
A Jakab-hegy a Nyugat-Mecsek Tájvédelmi Körzet része: maradj a jelzett úton, és tüzet csak a kijelölt helyen gyújts.
Keress természetközeli szállást a túra környékén az interaktív térképen!
Térkép megnyitásaÚtvonal és térképadatok: © OpenStreetMap közreműködők (ODbL). Szövegforrás: Wikipédia (CC BY-SA), Wikidata. A fotók szerzője és licence a képeken. Utoljára ellenőrizve: 2026. 10. 02.. A terepviszonyok változhatnak. Hibát találtál? Írj nekünk.