Markazi kőbányató
Tó a falu északi szélén, a kör elején, kb. 200 méterre a zöld körúttól.
Túraajánlat · körtúra · Mátra
9 km-es családi kör Markazról: kőbányató, a 13. századi Markazi vár romjai kilátással, Mária-szobor és a tóból előbukkanó Pusztatemplom.
Szállás a túrához
Az útvonal 37%-a földút, 32%-a burkolt út és 31%-a ösvény, 19%-ban halad erdőben, így napos időben kevés az árnyék. A legmeredekebb rész a várról lefelé vezető szakasz 4 és 4,3 km között, átlagosan 17%-os lejtővel.
Busszal: „Markaz, posta” buszmegálló – innen indul a kör; útközben a „Markaz, kápolna”, az „iskola” és a „tűzoltószertár” megálló is érinti.
tó
Tó a falu északi szélén, a kör elején, kb. 200 méterre a zöld körúttól.
várrom, 442 m
A várat II. Kompolt Pál fia építtette az 1270–80-as években, az Aba nemzetség Kompolthy-ágából. Fénykora az 1200-as évek végétől 1421-ig tartott; pusztulása valószínűleg a török betörésekhez köthető, az 1570-es évektől már romként említik. A téglalap alakú vár falainak maradványa 32 × 25 méteres; a keleti fal 2 méter vastag és kb. 6 méter magas lehetett. A romoktól kilátás nyílik a környező hegyekre, szőlőkre és a falura.
szobor
Mária-szobor a falu déli részén, a „Markaz, kápolna” buszmegálló mellett, a zöld körút mentén.
templomrom a tóban
Templom maradványa, amely a tatárjárást követő évtizedekben, a 13. század végén – 14. század elején épült görgetegkő alapozással, tufa és homokkő falakkal. Az 1968-ban kialakított tározó vize elfedte; az 1983-as aszályban, amikor a tó vize mintegy 60%-ára zsugorodott, Fodor László vezetésével tárták fel. Alacsony vízállásnál a kövei ma is előbukkannak a vízből.
A kör Markaz központjában, a „Markaz, posta” buszmegállónál indul, 188 méter magasan. A megálló mellett a Világháborús és a Trianoni emlékmű áll, a közelben két söröző, mosdó és ivóvízvételi hely is van, így kényelmes induló- és érkezőpont családdal. Innen a zöld körút (Z↺) jelzését követed, amely nagy ívben kerüli meg a falut.
A zöld körúton északnak indulsz, és 0,8 km-nél elhaladsz a Markazi kőbányató mellett, amely kb. 200 méterre csillan az úttól. 2 km-nél a zöld körútról a zöld L jelzésre térsz; ez a jelzés vezet fel a várhoz. Itt kezdődik a kör egyetlen komolyabb emelkedője: a falu szintjéről nagyjából 250 métert kapaszkodsz fel.
3,4 km-nél, 442 méteren éred el a Markazi vár romjait, a kör legmagasabb pontját. A várfalak között pihenhetsz, és a romoktól kilátás nyílik a hegyekre, a szőlőkre, a gyümölcsösökre és az alattad fekvő falura. A várnál három kódos igazolópont is van – a gyerekeknek jó játék megtalálni őket: egy a fa koronájába rejtett tábla, kettő a fal belső oldalára festett kód.
A vártól ugyanazon a zöld L jelzésen ereszkedsz vissza kb. 1,2 km-en; a lejtő 4 és 4,3 km között a legmeredekebb, itt lassíts a gyerekekkel. 4,8 km-nél visszatérsz a zöld körútra, és ezen, egy rövid, fél kilométeres jelzetlen szakaszt követően, a falu nyugati és déli szélén haladsz tovább.
6,7 km-nél egy Mária-szobor mellett, a „Markaz, kápolna” megállónál érsz be a falu déli részére. Innen a kör kelet felé fordul: 7,6 km-nél, az iskolánál ivóvízvételi hely van, 8,3 km-nél pedig a Markazi-víztározó felé kanyarodsz, ahol kb. 150 méterre az úttól a Pusztatemplom maradványai rejtőznek a tóban.
Az utolsó kilométeren a tűzoltószertár környékén – ahol szintén van ivóvízvételi hely, és a Tájház kb. 200 méterre esik – érsz vissza a központba; 9,3 km-nél egy Szűzanyás feszület mellett haladsz el. A teljes kör 9,4 km, kb. 290 méter szintemelkedéssel, és 80%-a jelzett turistaúton halad.
burkolt 32% · földút 37% · ösvény 31%
Rövid táv és mérsékelt szint: iskolás gyerekekkel is jól bejárható kör. A várig tartó kaptató a legnehezebb rész, utána már főleg a falu szélén, enyhébb terepen haladsz; ivóvízvételi hely a kör elején, közepén és végén is van.
A kör a Mátrai Tájvédelmi Körzet területét is érinti: a kutyát tartsd pórázon, tüzet csak a kijelölt helyeken gyújts, és maradj a jelzett úton.
Markaz a Déli-Mátra kistáj peremén fekszik. A Mátra az Északi-középhegység vulkanikus eredetű tagja, mintegy 900 négyzetkilométeren terül el a Cserhát és a Bükk-vidék között; itt emelkedik a mai Magyarország három legmagasabb csúcsa, a Kékes (1014 m), a Hidas-bérc (971 m) és a Galya-tető (965 m).
A hegység a Kárpátok belső vulkáni övezetéhez tartozik, de formáit a miocén vulkánosság óta a szerkezeti mozgások és az erózió jelentősen átalakították. A kör a Mátrai Tájvédelmi Körzet területét is érinti.
A teljes kör Markaz határában halad. A község Heves vármegye Gyöngyösi járásához tartozik. A falu határában áll a 13. századi vár romja, a falu alatti víztározóban pedig a középkori Pusztatemplom maradványai rejtőznek; mindkettő nagyjából egy időben, a 13. század végén épült.
Túraajánlatok
Túra
ismeretlen szerző · CC BY-SA 3.0
Galyatető körtúra: Kékestető – Parádfürdő, Fehér-kő kilátó
Mátra
38,7 km · 1562 m szint
Túra
FOTO:Fortepan — ID 62219: Adományozó/Donor: A R. archive copy at the Wayback Machine · CC BY-SA 3.0
Mátraverebély körtúra: Ágasvár – Ágasvári turistaház – Nagybátony
Mátra
19,6 km · 644 m szint
Túra
ismeretlen szerző · CC BY-SA 3.0
Kékestető körtúra: Kékes – Sas-kő – Pisztrángos-tó – Mátraháza – Hidas-bérc
Mátra
17,2 km · 583 m szint
Útvonal és térképadatok: © OpenStreetMap közreműködők (ODbL). Szövegforrás: Wikipédia (CC BY-SA), Wikidata. A fotók szerzője és licence a képeken. Utoljára ellenőrizve: 2026. 10. 02.. A terepviszonyok változhatnak. Hibát találtál? Írj nekünk.
9 km-es családi kör Markazról: kőbányató, a 13. századi Markazi vár romjai kilátással, Mária-szobor és a tóból előbukkanó Pusztatemplom.
A kör Markaz központjában, a „Markaz, posta” buszmegállónál indul, 188 méter magasan. A megálló mellett a Világháborús és a Trianoni emlékmű áll, a közelben két söröző, mosdó és ivóvízvételi hely is van, így kényelmes induló- és érkezőpont családdal. Innen a zöld körút (Z↺) jelzését követed, amely nagy ívben kerüli meg a falut.
A zöld körúton északnak indulsz, és 0,8 km-nél elhaladsz a Markazi kőbányató mellett, amely kb. 200 méterre csillan az úttól. 2 km-nél a zöld körútról a zöld L jelzésre térsz; ez a jelzés vezet fel a várhoz. Itt kezdődik a kör egyetlen komolyabb emelkedője: a falu szintjéről nagyjából 250 métert kapaszkodsz fel.
3,4 km-nél, 442 méteren éred el a Markazi vár romjait, a kör legmagasabb pontját. A várfalak között pihenhetsz, és a romoktól kilátás nyílik a hegyekre, a szőlőkre, a gyümölcsösökre és az alattad fekvő falura. A várnál három kódos igazolópont is van – a gyerekeknek jó játék megtalálni őket: egy a fa koronájába rejtett tábla, kettő a fal belső oldalára festett kód.
A vártól ugyanazon a zöld L jelzésen ereszkedsz vissza kb. 1,2 km-en; a lejtő 4 és 4,3 km között a legmeredekebb, itt lassíts a gyerekekkel. 4,8 km-nél visszatérsz a zöld körútra, és ezen, egy rövid, fél kilométeres jelzetlen szakaszt követően, a falu nyugati és déli szélén haladsz tovább.
6,7 km-nél egy Mária-szobor mellett, a „Markaz, kápolna” megállónál érsz be a falu déli részére. Innen a kör kelet felé fordul: 7,6 km-nél, az iskolánál ivóvízvételi hely van, 8,3 km-nél pedig a Markazi-víztározó felé kanyarodsz, ahol kb. 150 méterre az úttól a Pusztatemplom maradványai rejtőznek a tóban.
Az utolsó kilométeren a tűzoltószertár környékén – ahol szintén van ivóvízvételi hely, és a Tájház kb. 200 méterre esik – érsz vissza a központba; 9,3 km-nél egy Szűzanyás feszület mellett haladsz el. A teljes kör 9,4 km, kb. 290 méter szintemelkedéssel, és 80%-a jelzett turistaúton halad.
Az útvonal 37%-a földút, 32%-a burkolt út és 31%-a ösvény, 19%-ban halad erdőben, így napos időben kevés az árnyék. A legmeredekebb rész a várról lefelé vezető szakasz 4 és 4,3 km között, átlagosan 17%-os lejtővel.
Tó a falu északi szélén, a kör elején, kb. 200 méterre a zöld körúttól.
A várat II. Kompolt Pál fia építtette az 1270–80-as években, az Aba nemzetség Kompolthy-ágából. Fénykora az 1200-as évek végétől 1421-ig tartott; pusztulása valószínűleg a török betörésekhez köthető, az 1570-es évektől már romként említik. A téglalap alakú vár falainak maradványa 32 × 25 méteres; a keleti fal 2 méter vastag és kb. 6 méter magas lehetett. A romoktól kilátás nyílik a környező hegyekre, szőlőkre és a falura.
Mária-szobor a falu déli részén, a „Markaz, kápolna” buszmegálló mellett, a zöld körút mentén.
Templom maradványa, amely a tatárjárást követő évtizedekben, a 13. század végén – 14. század elején épült görgetegkő alapozással, tufa és homokkő falakkal. Az 1968-ban kialakított tározó vize elfedte; az 1983-as aszályban, amikor a tó vize mintegy 60%-ára zsugorodott, Fodor László vezetésével tárták fel. Alacsony vízállásnál a kövei ma is előbukkannak a vízből.
Markaz a Déli-Mátra kistáj peremén fekszik. A Mátra az Északi-középhegység vulkanikus eredetű tagja, mintegy 900 négyzetkilométeren terül el a Cserhát és a Bükk-vidék között; itt emelkedik a mai Magyarország három legmagasabb csúcsa, a Kékes (1014 m), a Hidas-bérc (971 m) és a Galya-tető (965 m).
A hegység a Kárpátok belső vulkáni övezetéhez tartozik, de formáit a miocén vulkánosság óta a szerkezeti mozgások és az erózió jelentősen átalakították. A kör a Mátrai Tájvédelmi Körzet területét is érinti.
A teljes kör Markaz határában halad. A község Heves vármegye Gyöngyösi járásához tartozik. A falu határában áll a 13. századi vár romja, a falu alatti víztározóban pedig a középkori Pusztatemplom maradványai rejtőznek; mindkettő nagyjából egy időben, a 13. század végén épült.
Rövid táv és mérsékelt szint: iskolás gyerekekkel is jól bejárható kör. A várig tartó kaptató a legnehezebb rész, utána már főleg a falu szélén, enyhébb terepen haladsz; ivóvízvételi hely a kör elején, közepén és végén is van.
A kör a Mátrai Tájvédelmi Körzet területét is érinti: a kutyát tartsd pórázon, tüzet csak a kijelölt helyeken gyújts, és maradj a jelzett úton.
Keress természetközeli szállást a túra környékén az interaktív térképen!
Térkép megnyitásaÚtvonal és térképadatok: © OpenStreetMap közreműködők (ODbL). Szövegforrás: Wikipédia (CC BY-SA), Wikidata. A fotók szerzője és licence a képeken. Utoljára ellenőrizve: 2026. 10. 02.. A terepviszonyok változhatnak. Hibát találtál? Írj nekünk.