Túraajánlat · körtúra · Cserhát
14,5 km-es kör a Medves bazaltvidékén Salgóbányáról: Salgó vára, Boszorkánykő, Somoskő vára a bazaltorgonával, a Magyar-bányai Kőpark és az eresztvényi bányák.
Szállás a túrához
Az útvonal 71%-a földút, 17%-a ösvény és 12%-a burkolt út, 79%-ban erdőben halad. A legmeredekebb rész a somoskői várhegyről lefelé, 7,9 és 8,3 km között, átlagosan 17%-os lejtővel; a Salgóra és a Boszorkánykőre is rövid, meredek kaptató vezet.
Busszal: „Salgóbánya, FMSZ” megálló – innen indul a kör; útközben az eresztvényi és a somoskői megállóknál is be lehet kapcsolódni.
várrom, 625 m-es csúcs
A 625 méter magas Salgó-hegy bazaltkúpját koronázza meg a középkori vár, Salgóbánya fölött. A hegy a vulkáni kürtkitöltés egyik legjellegzetesebb hazai példája, látogatható geotóp. A vár tornyában kódos igazolópont van.
Bővebben a Wikipédiánbazaltszikla, kilátóhely
A Kis-Salgó csúcsa, a Salgó vára szomszédságában. Itt jól megfigyelhető a bazalt kukoricacsövesedése, és a csúcson kódos igazolópont van.
egykori bányavasút
Egy összeomlott kisvasúti völgyhíd maradványai a piros sáv mentén, a környék bányászmúltjának emléke.
emlékmű
Eresztvényen, a Medves-fennsík kapujában áll a salgótarjáni szén felfedezésének emlékműve, mellette egy medveszobor. Itt ivóvízvételi hely és esőbeálló is van, és innen indul a Geopark eresztvényi bányákat bemutató tanösvénye.
emlékhely a várhegy alatt
A somoskői várhegy alatt, magyar oldalon álló kunyhó a kör 7,9 km-énél. Itt van a harmadik kódos igazolópont, a közelben az aradi vértanúk emlékműve, ivóvízvételi hely és mosdó.
várrom, Szlovákia
A várat a vidéken birtokos Kacsics nemzetség emeltette a 13. század második felében; ma Szlovákiához tartozik, a Cseres-hegység Tájvédelmi Körzetben. Hétfőtől péntekig 9 és 17, hétvégén 9 és 18 óra között látogatható.
Bővebben a Wikipédiánbazaltömlés, kb. 140 m-re
A várhegy oldalában a 9 méter magas bazaltorgona egyedien hajlott, szabályos öt- és hatszögű, viszonylag vékony oszlopokból áll, alatta kőtenger. Egy 4 millió éves vulkán kráterében, a lassan kihűlő lávából jött létre, és a középkori kőfejtéskor, a várépítéshez szükséges bazalt bányászatakor tárták fel. Hajlott formája Európában ritka.
forrás, pihenő
Forrás és pihenőhely a zöld tanösvény mentén, a kör 8,8 km-énél, kb. 90 méterre az útvonaltól.
geológiai bemutatóhely
A hajdani Magyar-bánya meddőhányóján alakították ki: 13 nagyméretű kőzettömb mutatja be a környék kőzeteit, mindegyik mellett ismertetőtábla. A tömbök a Medvesről, a Mátrából, a szandai kőbányából, a Karancsból és a szlovákiai Sátorosról is származnak, van köztük kb. 200 millió éves triász mészkő is.
a fennsík pusztája, 560 m
A Medves-fennsík nyílt része a zöld sáv mentén, a kör 10,4 km-énél; innen majdnem 3 km-en át a fennsík tetején haladsz.
templom, Salgóbánya
Salgóbánya temploma a kör végén, a megálló közelében.
A kör Salgóbányán, az FMSZ buszmegállónál indul, 482 méter magasan. A megálló környékén büfé, söröző, ivóvízvételi hely és a Salgóbányai Kulcsosház is van, mellette egy erdészeti kiállítás. Innen a zöld sáv jelzésen indulsz fel a Salgó felé, majd a piros háromszögön kapaszkodsz fel a várhoz: 1,2 km-nél, 584 méteren érsz a Salgó vára alá, a túra legmagasabb pontjára. A várban kódos igazolópont van.
A vártól a piros rom jelzésen ereszkedsz a szomszédos Kis-Salgóra: 1,9 km-nél a Boszorkány-kő kilátóhelyén állsz, itt is kódos igazolópont vár. A két csúcs között rövid szakaszokon ugyanazon az úton jössz-mész. Ezután a zöld sáv, a sárga kereszt, majd a sárga sáv jelzésen ereszkedsz nyugat felé, a Kemencés-hegy alatt elhaladva, egészen 392 méterig.
4,3 km-nél a piros sávra térsz, és 4,7 km-nél egy összeomlott kisvasúti völgyhíd maradványai mellett haladsz el. Innen kb. 1 km-en jelzés nélkül jutsz el Eresztvényre (5,8 km), a Medves-fennsík kapujához: itt áll a salgótarjáni szén felfedezésének emlékműve és egy medveszobor, ivóvízvételi hely és esőbeálló is van.
Eresztvényről a piros kereszten indulsz észak felé Somoskőre: 6,8 km-nél a Petőfi-forrás, 7,2 km-nél a Balassi-pihenő következik, a közelben egy vendéglátóhellyel. 7,9 km-nél, 473 méteren érsz a somoskői várhegy alá, a Petőfi-kunyhóhoz; itt van a harmadik kódos igazolópont, a közelben az aradi vértanúk emlékműve, ivóvízvételi hely és mosdó. A vár már Szlovákiában áll; a bazaltorgona a várhegy oldalában, kb. 140 méterre van az útvonaltól. A várhegyről lefelé jön a kör legmeredekebb része: 7,9 és 8,3 km között átlagosan 17%-os a lejtő.
A zöld tanösvényen kelet felé haladsz tovább: 8,8 km-nél a Losonczy Anna-forrás és pihenő, 9,3 km-nél a Magyar-bányai Kőpark következik. Innen a zöld sáv vezet fel a Medves-fennsíkra, ahol majdnem 3 km-en át 550–560 méter magasan, a Medvespuszta és a Medves laposa mentén sétálsz. 12,2 és 12,9 km között jelzés nélkül, majd az Eresztvényi bányák tanösvényén ereszkedsz vissza Salgóbányára.
A tanösvény mentén 13,6 km-nél az István-táró van a közelben, majd a sárga és a zöld sáv vezet vissza a megállóhoz a Szent István király templom és a világháborús emlékmű mellett. A teljes kör 14,5 km, kb. 420 méter szintemelkedéssel, és 85%-a jelzett úton halad.
burkolt 12% · földút 71% · ösvény 17%
A 14,5 km és a kb. 420 méter szint miatt kiadós egynapos túra; nagyobb gyerekekkel is bejárható, mert útközben sok a pihenő és a látnivaló. Kisebb gyerekkel érdemes csak a Salgó–Boszorkánykő kört vagy a Somoskő–Kőpark részt bejárni.
Kutyával bejárható. A váraknál és a bazaltorgonánál maradj a kijelölt úton.
A kör a Medves-vidéken jár, a Novohrad–Nógrád Geopark területén. A Medves-fennsík Magyarország és Európa legnagyobb területű bazaltplatója a magyar–szlovák határon: nagy része 520–570 méter magasan fekszik, legmagasabb pontja, a Medves-magosa 671 méter. A teljes 12,8 km²-ből mintegy 8 km² esik magyar területre.
A Salgó és a Kis-Salgó bazaltvulkánja mintegy 5,3 millió éve, a pliocén elején tört ki; a vaskos, függőleges vagy enyhén hajlott bazaltoszlopok a láva kihűlésekor keletkeztek. A Salgó a vulkáni kürtkitöltés egyik legjellegzetesebb hazai példája, a Kis-Salgón pedig a bazalt különleges, úgynevezett kukoricacsövesedése is jól megfigyelhető. A fennsík bazaltját a környék bányáiban évszázadokon át fejtették.
A kör nagy része Salgótarján határában halad: Salgóbánya és Somoskő is a városhoz tartozik. Salgótarján Nógrád vármegye székhelye és legnagyobb települése, nevét a Salgó és a Tarján nevek összetételéből kapta, a Salgó pedig a közeli várra utal. Somoskő 1977 óta városrész, korábban önálló község volt; 2017 óta viselheti a Hazatért falu címet.
A szomszédos Somoskőújfalu a Salgótarjáni járás községe, 1977 és 2006 között Salgótarján városrésze volt. A kör nyugati része a határát is érinti.
Túraajánlatok
Túra
Medit71 · CC BY-SA 4.0
Alsópetény – Prónay-kilátó – Nagy-kő-szikla családi kör
Cserhát
8,8 km · 271 m szint
Túra
ismeretlen szerző · CC BY-SA 2.5
Szécsény – Benczúrfalva családi túra a Mária-úton
Cserhát
9,5 km · 135 m szint
Túra
Marian Lacko · CC BY 3.0
Szécsényfelfalu – Nógrádszakál túra a Páris-patak völgyébe
Cserhát
13,2 km · 319 m szint
Útvonal és térképadatok: © OpenStreetMap közreműködők (ODbL). Szövegforrás: Wikipédia (CC BY-SA), Wikidata. A fotók szerzője és licence a képeken. Utoljára ellenőrizve: 2026. 10. 02.. A terepviszonyok változhatnak. Hibát találtál? Írj nekünk.
14,5 km-es kör a Medves bazaltvidékén Salgóbányáról: Salgó vára, Boszorkánykő, Somoskő vára a bazaltorgonával, a Magyar-bányai Kőpark és az eresztvényi bányák.
A kör Salgóbányán, az FMSZ buszmegállónál indul, 482 méter magasan. A megálló környékén büfé, söröző, ivóvízvételi hely és a Salgóbányai Kulcsosház is van, mellette egy erdészeti kiállítás. Innen a zöld sáv jelzésen indulsz fel a Salgó felé, majd a piros háromszögön kapaszkodsz fel a várhoz: 1,2 km-nél, 584 méteren érsz a Salgó vára alá, a túra legmagasabb pontjára. A várban kódos igazolópont van.
A vártól a piros rom jelzésen ereszkedsz a szomszédos Kis-Salgóra: 1,9 km-nél a Boszorkány-kő kilátóhelyén állsz, itt is kódos igazolópont vár. A két csúcs között rövid szakaszokon ugyanazon az úton jössz-mész. Ezután a zöld sáv, a sárga kereszt, majd a sárga sáv jelzésen ereszkedsz nyugat felé, a Kemencés-hegy alatt elhaladva, egészen 392 méterig.
4,3 km-nél a piros sávra térsz, és 4,7 km-nél egy összeomlott kisvasúti völgyhíd maradványai mellett haladsz el. Innen kb. 1 km-en jelzés nélkül jutsz el Eresztvényre (5,8 km), a Medves-fennsík kapujához: itt áll a salgótarjáni szén felfedezésének emlékműve és egy medveszobor, ivóvízvételi hely és esőbeálló is van.
Eresztvényről a piros kereszten indulsz észak felé Somoskőre: 6,8 km-nél a Petőfi-forrás, 7,2 km-nél a Balassi-pihenő következik, a közelben egy vendéglátóhellyel. 7,9 km-nél, 473 méteren érsz a somoskői várhegy alá, a Petőfi-kunyhóhoz; itt van a harmadik kódos igazolópont, a közelben az aradi vértanúk emlékműve, ivóvízvételi hely és mosdó. A vár már Szlovákiában áll; a bazaltorgona a várhegy oldalában, kb. 140 méterre van az útvonaltól. A várhegyről lefelé jön a kör legmeredekebb része: 7,9 és 8,3 km között átlagosan 17%-os a lejtő.
A zöld tanösvényen kelet felé haladsz tovább: 8,8 km-nél a Losonczy Anna-forrás és pihenő, 9,3 km-nél a Magyar-bányai Kőpark következik. Innen a zöld sáv vezet fel a Medves-fennsíkra, ahol majdnem 3 km-en át 550–560 méter magasan, a Medvespuszta és a Medves laposa mentén sétálsz. 12,2 és 12,9 km között jelzés nélkül, majd az Eresztvényi bányák tanösvényén ereszkedsz vissza Salgóbányára.
A tanösvény mentén 13,6 km-nél az István-táró van a közelben, majd a sárga és a zöld sáv vezet vissza a megállóhoz a Szent István király templom és a világháborús emlékmű mellett. A teljes kör 14,5 km, kb. 420 méter szintemelkedéssel, és 85%-a jelzett úton halad.
Az útvonal 71%-a földút, 17%-a ösvény és 12%-a burkolt út, 79%-ban erdőben halad. A legmeredekebb rész a somoskői várhegyről lefelé, 7,9 és 8,3 km között, átlagosan 17%-os lejtővel; a Salgóra és a Boszorkánykőre is rövid, meredek kaptató vezet.
A 625 méter magas Salgó-hegy bazaltkúpját koronázza meg a középkori vár, Salgóbánya fölött. A hegy a vulkáni kürtkitöltés egyik legjellegzetesebb hazai példája, látogatható geotóp. A vár tornyában kódos igazolópont van.
Bővebben a Wikipédián →
A Kis-Salgó csúcsa, a Salgó vára szomszédságában. Itt jól megfigyelhető a bazalt kukoricacsövesedése, és a csúcson kódos igazolópont van.
Egy összeomlott kisvasúti völgyhíd maradványai a piros sáv mentén, a környék bányászmúltjának emléke.
Eresztvényen, a Medves-fennsík kapujában áll a salgótarjáni szén felfedezésének emlékműve, mellette egy medveszobor. Itt ivóvízvételi hely és esőbeálló is van, és innen indul a Geopark eresztvényi bányákat bemutató tanösvénye.
A somoskői várhegy alatt, magyar oldalon álló kunyhó a kör 7,9 km-énél. Itt van a harmadik kódos igazolópont, a közelben az aradi vértanúk emlékműve, ivóvízvételi hely és mosdó.
A várat a vidéken birtokos Kacsics nemzetség emeltette a 13. század második felében; ma Szlovákiához tartozik, a Cseres-hegység Tájvédelmi Körzetben. Hétfőtől péntekig 9 és 17, hétvégén 9 és 18 óra között látogatható.
Bővebben a Wikipédián →A várhegy oldalában a 9 méter magas bazaltorgona egyedien hajlott, szabályos öt- és hatszögű, viszonylag vékony oszlopokból áll, alatta kőtenger. Egy 4 millió éves vulkán kráterében, a lassan kihűlő lávából jött létre, és a középkori kőfejtéskor, a várépítéshez szükséges bazalt bányászatakor tárták fel. Hajlott formája Európában ritka.
Forrás és pihenőhely a zöld tanösvény mentén, a kör 8,8 km-énél, kb. 90 méterre az útvonaltól.
A hajdani Magyar-bánya meddőhányóján alakították ki: 13 nagyméretű kőzettömb mutatja be a környék kőzeteit, mindegyik mellett ismertetőtábla. A tömbök a Medvesről, a Mátrából, a szandai kőbányából, a Karancsból és a szlovákiai Sátorosról is származnak, van köztük kb. 200 millió éves triász mészkő is.
A Medves-fennsík nyílt része a zöld sáv mentén, a kör 10,4 km-énél; innen majdnem 3 km-en át a fennsík tetején haladsz.
Salgóbánya temploma a kör végén, a megálló közelében.
A kör a Medves-vidéken jár, a Novohrad–Nógrád Geopark területén. A Medves-fennsík Magyarország és Európa legnagyobb területű bazaltplatója a magyar–szlovák határon: nagy része 520–570 méter magasan fekszik, legmagasabb pontja, a Medves-magosa 671 méter. A teljes 12,8 km²-ből mintegy 8 km² esik magyar területre.
A Salgó és a Kis-Salgó bazaltvulkánja mintegy 5,3 millió éve, a pliocén elején tört ki; a vaskos, függőleges vagy enyhén hajlott bazaltoszlopok a láva kihűlésekor keletkeztek. A Salgó a vulkáni kürtkitöltés egyik legjellegzetesebb hazai példája, a Kis-Salgón pedig a bazalt különleges, úgynevezett kukoricacsövesedése is jól megfigyelhető. A fennsík bazaltját a környék bányáiban évszázadokon át fejtették.
A kör nagy része Salgótarján határában halad: Salgóbánya és Somoskő is a városhoz tartozik. Salgótarján Nógrád vármegye székhelye és legnagyobb települése, nevét a Salgó és a Tarján nevek összetételéből kapta, a Salgó pedig a közeli várra utal. Somoskő 1977 óta városrész, korábban önálló község volt; 2017 óta viselheti a Hazatért falu címet.
A szomszédos Somoskőújfalu a Salgótarjáni járás községe, 1977 és 2006 között Salgótarján városrésze volt. A kör nyugati része a határát is érinti.
A 14,5 km és a kb. 420 méter szint miatt kiadós egynapos túra; nagyobb gyerekekkel is bejárható, mert útközben sok a pihenő és a látnivaló. Kisebb gyerekkel érdemes csak a Salgó–Boszorkánykő kört vagy a Somoskő–Kőpark részt bejárni.
Kutyával bejárható. A váraknál és a bazaltorgonánál maradj a kijelölt úton.
Keress természetközeli szállást a túra környékén az interaktív térképen!
Térkép megnyitásaÚtvonal és térképadatok: © OpenStreetMap közreműködők (ODbL). Szövegforrás: Wikipédia (CC BY-SA), Wikidata. A fotók szerzője és licence a képeken. Utoljára ellenőrizve: 2026. 10. 02.. A terepviszonyok változhatnak. Hibát találtál? Írj nekünk.
