Szalajka-völgy
Szilvásváradon található völgy, a Bükk-vidék egyik legszebb és a kirándulók számára egyik legjobban kiépített része. A kör első három és fél kilométere a völgyben, a patak, a tavak és a múzeumok mellett vezet.
Bővebben a Wikipédián →
Túraajánlat · körtúra · Bükk
15 km-es kör Szilvásváradról: Szalajka-völgy, Fátyol-vízesés, Ősember-barlang, Istállós-kő, Gerenna-vár és a Millenniumi kilátó.
Szállás a túrához
Az útvonal 43%-a burkolt út, főleg a Szalajka-völgyben, 30%-a ösvény és 27%-a földút, és 95%-ban erdőben halad. A legmeredekebb rész az Istállós-kőre vezető kaptató 5 és 5,3 km között, átlagosan 36%-os emelkedővel; a legmagasabb pont 959, a legalacsonyabb 353 méteren van.
Autóval: fizetős parkoló a Szalajka-völgy bejáratánál, a kiindulópont közelében.
völgy
Szilvásváradon található völgy, a Bükk-vidék egyik legszebb és a kirándulók számára egyik legjobban kiépített része. A kör első három és fél kilométere a völgyben, a patak, a tavak és a múzeumok mellett vezet.
Bővebben a Wikipédiánforrás
A Bükk-vidék és egyben Magyarország egyik leglátványosabb természeti képződménye, a Szalajka-patak egyik fő táplálója. Közvetlenül mellette nyílik a Szilvási-sziklaüreg.
Bővebben a Wikipédiánvízesés, 440 m
A Szalajka-völgy egyik fő nevezetessége. A patakot tápláló karsztforrások vizéből a felszínen kicsapódik a mésztufa, és a víz egy mintegy 17 méter hosszú mésztufagát 18 teraszán zúdul le. Nevét egyesek szerint a vízpermet fehér fátyláról, mások szerint a csipkeszerű mésztufáról kapta.
Bővebben a Wikipédiánforrás és forrásbarlang, 462 m
A Szalajka-patak egyik fő forrása; vize a Szalajka-forrásbarlangon keresztül jut a felszínre. A forrásbarlang Magyarország megkülönböztetetten védett barlangjai között szerepel.
Bővebben a Wikipédiánbarlang, 545 m
Magyarország négy olyan barlangjának egyike, amely biztos régészeti leletegyüttest adott; fokozottan védett barlang, és ma az ország leglátogatottabb ősemberbarlangja. Pár száz méteres, korláttal kiegészített gyalogút vezet fel hozzá. A belépés ingyenes.
Bővebben a Wikipédiáncsúcs, 959 m
A Bükk-vidék harmadik legmagasabb pontja, a Bükk-fennsík délnyugati peremén; 958,1 méteres magasságával Magyarország 7. legmagasabb hegycsúcsa. 2014-ig ezt tartották a hegység legmagasabb pontjának, a GPS-es mérés azonban kimutatta, hogy a szomszédos Szilvási-kő és a Kettős-bérc északi csúcsa is magasabb nála.
Bővebben a Wikipédiánsziklás csúcs, 708 m
Csonkakúp alakú, sziklás csúcs a Tótfalu-völgy és a Leány-völgy közötti gerincen, a hegység egyik legszebb kilátóhelye. Nevét az egykor itt állt várról kapta; ma turista emlékhely, a sziklafalon több kis emléktábla van.
Bővebben a Wikipédiánkilátótorony
A Kalapat-tetőn álló kilátót 2000. augusztus 20-án adták át. A 33 méter magas, szibériai vörösfenyőből épült torony kilátószintje 20 méteren van, körpanorámával Szilvásváradra, a Bél-kőre, a Szalajka-völgyre, az Istállós-kőre, a Gerenna-várra és távolabb a Mátrára. A belépés díjköteles.
A kör a Szalajka-völgy bejáratánál, a Szalajka-Fatelep vasúti megállónál indul, 357 méter magasan. Az első 2,8 km-en a zöld sáv jelzésen haladsz felfelé a völgyben, a patak mentén. 1,7 km-nél a Szalajka-Halastó megállónál a Zilahy Aladár Erdészeti Múzeum és a Wessely-kastély, kicsit feljebb A Kárpátok Őre emlékmű, majd a Nagy-tó következik. A völgy alsó részén mosdó, büfé és étterem is van.
2,7 km-nél a Szikla-forrás és a Szilvási-sziklaüreg mellett haladsz el, majd a Szabadtéri Erdei Múzeum közelében 3 km-nél, 440 méteren éred el a Fátyol-vízesést. Innen a Szalajka-völgyi tanösvényen folytatod a Felső-tó mellett, és 3,6 km-nél, 462 méteren a Szalajka-forráshoz és a Szalajka-forrásbarlanghoz érsz. A forrástól a zöld barlangjelzésen kaptatsz fel 4,3 km-nél, 545 méteren az Istállós-kői-barlanghoz, az Ősember-barlanghoz.
A barlangtól a zöld háromszög jelzésen kapaszkodsz fel az Istállós-kőre. Ez a kör legmeredekebb része: 5 és 5,3 km között átlagosan 36%-os az emelkedő. 6,1 km-nél, 959 méteren éred el az Istállós-kő csúcsát, a túra legmagasabb pontját, mellette a Szent Imre kereszt áll. Kicsit tovább, 6,5 km-nél mintegy 60 méterre az úttól a Szilvási-kő, a Bükk-vidék legmagasabb pontja emelkedik.
6,3 km-től a sárga háromszög jelzésen ereszkedsz a Kettős-bérc északi csúcsa és a Fakút-nyak felé, majd 8,3 km-nél a Holló-kő mellett haladsz el. 8,4 km-nél a sárga sáv jelzésre térsz, 9,3 km-től egy rövid kitérő a sárga rom jelzésen visz fel a Gerenna-várhoz: 9,7 km-nél, 708 méteren a sziklás csúcson egy emlékfal is van. A kitérőről kb. 150 métert ugyanazon az úton jössz vissza.
9,9 km-től a sárga kereszt jelzésen ereszkedsz Szilvásvárad felé, a Szána-fő mellett. 12,3 km-nél egy kb. 700 méteres, jelzés nélküli szakasz következik, majd a Millenniumi tanösvényen jutsz fel 13,2 km-nél a Kalapat-tetőre, a Millenniumi kilátóhoz; itt mosdó és esőbeálló is van. A kilátótól a tanösvényen ereszkedsz le a völgy bejáratához, az utolsó fél kilométeren a zöld sáv jelzésen. A teljes kör 15,2 km, kb. 740 méter szintemelkedéssel, és 91%-a jelzett úton halad.
burkolt 43% · földút 27% · ösvény 30%
A 15 km és a kb. 740 méter szintemelkedés miatt edzett túrázóknak ajánljuk. Gyerekekkel a rövidebb változatot vagy csak a Szalajka-völgyet és az Ősember-barlangot válaszd.
A kör a Bükki Nemzeti Park területén halad: a kutyát tartsd pórázon, tüzet csak a kijelölt helyeken gyújts, és maradj a jelzett úton.
A túra az Észak-Bükkben és a Bükk-fennsík peremén halad. A Bükk-vidék az Északi-középhegység középtája, Magyarország legnagyobb átlagmagasságú, barlangokban bővelkedő karszthegysége; az Északi-középhegység egyetlen olyan hegysége, amely egészében nem vulkanikus eredetű. Nevét leggyakoribb fájáról, a bükkről kapta, és itt található az ország legnagyobb összefüggő erdőterülete, közel 100 000 hektár.
A Bükk-fennsík, más néven Magas-Bükk, a hegység központi részét elfoglaló hullámos fennsík, az ország legnagyobb és legmagasabb ilyen térszíne. A hegység középső része 1977 óta nemzeti park: a Bükki Nemzeti Park Magyarország egyik első nemzeti parkja, a kör végig a területén halad.
A kör teljes egészében Szilvásvárad határában halad. A Heves vármegye Bélapátfalvai járásához tartozó község az Északi-Bükkben, mintegy 345 méter magasan fekszik, és Lillafüred mellett az egyik legismertebb bükki üdülőhely. A Szalajka-völgy a Bükki Nemzeti Park része, természetvédelmi terület.
11,2 km · 474 m szint – Az Ősember-barlangtól visszafordulhatsz a völgyben, és a Szalajka-Halastó felől mehetsz fel a Millenniumi kilátóhoz. Így a kör kb. 11,2 km, kb. 470 méter szintemelkedéssel, de a völgyben ugyanazon az úton jössz vissza.
Túraajánlatok
Túra
CivertanS · CC BY-SA 4.0
Diósgyőr családi kör: Diósgyőri vár – Vár-tető – Irén-forrás – Majláth
Bükk
7,7 km · 288 m szint
Túra
No machine-readable author provided. Alensha assumed (based on copyright claims). · Public domain
Miskolctapolca körtúra: Vörös-kő – Kőmázsák – Homokkő-forrás
Bükk
13 km · 346 m szint
Túra
Random photos 1989 · CC0
Demjén családi kör: Hegyeskő kaptárkövei – egerszalóki Sódomb – Kőasszony
Bükk
9,4 km · 157 m szint
Útvonal és térképadatok: © OpenStreetMap közreműködők (ODbL). Szövegforrás: Wikipédia (CC BY-SA), Wikidata. A fotók szerzője és licence a képeken. Utoljára ellenőrizve: 2026. 10. 02.. A terepviszonyok változhatnak. Hibát találtál? Írj nekünk.
15 km-es kör Szilvásváradról: Szalajka-völgy, Fátyol-vízesés, Ősember-barlang, Istállós-kő, Gerenna-vár és a Millenniumi kilátó.
A kör a Szalajka-völgy bejáratánál, a Szalajka-Fatelep vasúti megállónál indul, 357 méter magasan. Az első 2,8 km-en a zöld sáv jelzésen haladsz felfelé a völgyben, a patak mentén. 1,7 km-nél a Szalajka-Halastó megállónál a Zilahy Aladár Erdészeti Múzeum és a Wessely-kastély, kicsit feljebb A Kárpátok Őre emlékmű, majd a Nagy-tó következik. A völgy alsó részén mosdó, büfé és étterem is van.
2,7 km-nél a Szikla-forrás és a Szilvási-sziklaüreg mellett haladsz el, majd a Szabadtéri Erdei Múzeum közelében 3 km-nél, 440 méteren éred el a Fátyol-vízesést. Innen a Szalajka-völgyi tanösvényen folytatod a Felső-tó mellett, és 3,6 km-nél, 462 méteren a Szalajka-forráshoz és a Szalajka-forrásbarlanghoz érsz. A forrástól a zöld barlangjelzésen kaptatsz fel 4,3 km-nél, 545 méteren az Istállós-kői-barlanghoz, az Ősember-barlanghoz.
A barlangtól a zöld háromszög jelzésen kapaszkodsz fel az Istállós-kőre. Ez a kör legmeredekebb része: 5 és 5,3 km között átlagosan 36%-os az emelkedő. 6,1 km-nél, 959 méteren éred el az Istállós-kő csúcsát, a túra legmagasabb pontját, mellette a Szent Imre kereszt áll. Kicsit tovább, 6,5 km-nél mintegy 60 méterre az úttól a Szilvási-kő, a Bükk-vidék legmagasabb pontja emelkedik.
6,3 km-től a sárga háromszög jelzésen ereszkedsz a Kettős-bérc északi csúcsa és a Fakút-nyak felé, majd 8,3 km-nél a Holló-kő mellett haladsz el. 8,4 km-nél a sárga sáv jelzésre térsz, 9,3 km-től egy rövid kitérő a sárga rom jelzésen visz fel a Gerenna-várhoz: 9,7 km-nél, 708 méteren a sziklás csúcson egy emlékfal is van. A kitérőről kb. 150 métert ugyanazon az úton jössz vissza.
9,9 km-től a sárga kereszt jelzésen ereszkedsz Szilvásvárad felé, a Szána-fő mellett. 12,3 km-nél egy kb. 700 méteres, jelzés nélküli szakasz következik, majd a Millenniumi tanösvényen jutsz fel 13,2 km-nél a Kalapat-tetőre, a Millenniumi kilátóhoz; itt mosdó és esőbeálló is van. A kilátótól a tanösvényen ereszkedsz le a völgy bejáratához, az utolsó fél kilométeren a zöld sáv jelzésen. A teljes kör 15,2 km, kb. 740 méter szintemelkedéssel, és 91%-a jelzett úton halad.
Az útvonal 43%-a burkolt út, főleg a Szalajka-völgyben, 30%-a ösvény és 27%-a földút, és 95%-ban erdőben halad. A legmeredekebb rész az Istállós-kőre vezető kaptató 5 és 5,3 km között, átlagosan 36%-os emelkedővel; a legmagasabb pont 959, a legalacsonyabb 353 méteren van.
Szilvásváradon található völgy, a Bükk-vidék egyik legszebb és a kirándulók számára egyik legjobban kiépített része. A kör első három és fél kilométere a völgyben, a patak, a tavak és a múzeumok mellett vezet.
Bővebben a Wikipédián →
A Bükk-vidék és egyben Magyarország egyik leglátványosabb természeti képződménye, a Szalajka-patak egyik fő táplálója. Közvetlenül mellette nyílik a Szilvási-sziklaüreg.
Bővebben a Wikipédián →
A Szalajka-völgy egyik fő nevezetessége. A patakot tápláló karsztforrások vizéből a felszínen kicsapódik a mésztufa, és a víz egy mintegy 17 méter hosszú mésztufagát 18 teraszán zúdul le. Nevét egyesek szerint a vízpermet fehér fátyláról, mások szerint a csipkeszerű mésztufáról kapta.
Bővebben a Wikipédián →
A Szalajka-patak egyik fő forrása; vize a Szalajka-forrásbarlangon keresztül jut a felszínre. A forrásbarlang Magyarország megkülönböztetetten védett barlangjai között szerepel.
Bővebben a Wikipédián →
Magyarország négy olyan barlangjának egyike, amely biztos régészeti leletegyüttest adott; fokozottan védett barlang, és ma az ország leglátogatottabb ősemberbarlangja. Pár száz méteres, korláttal kiegészített gyalogút vezet fel hozzá. A belépés ingyenes.
Bővebben a Wikipédián →
A Bükk-vidék harmadik legmagasabb pontja, a Bükk-fennsík délnyugati peremén; 958,1 méteres magasságával Magyarország 7. legmagasabb hegycsúcsa. 2014-ig ezt tartották a hegység legmagasabb pontjának, a GPS-es mérés azonban kimutatta, hogy a szomszédos Szilvási-kő és a Kettős-bérc északi csúcsa is magasabb nála.
Bővebben a Wikipédián →
Csonkakúp alakú, sziklás csúcs a Tótfalu-völgy és a Leány-völgy közötti gerincen, a hegység egyik legszebb kilátóhelye. Nevét az egykor itt állt várról kapta; ma turista emlékhely, a sziklafalon több kis emléktábla van.
Bővebben a Wikipédián →
A Kalapat-tetőn álló kilátót 2000. augusztus 20-án adták át. A 33 méter magas, szibériai vörösfenyőből épült torony kilátószintje 20 méteren van, körpanorámával Szilvásváradra, a Bél-kőre, a Szalajka-völgyre, az Istállós-kőre, a Gerenna-várra és távolabb a Mátrára. A belépés díjköteles.
A túra az Észak-Bükkben és a Bükk-fennsík peremén halad. A Bükk-vidék az Északi-középhegység középtája, Magyarország legnagyobb átlagmagasságú, barlangokban bővelkedő karszthegysége; az Északi-középhegység egyetlen olyan hegysége, amely egészében nem vulkanikus eredetű. Nevét leggyakoribb fájáról, a bükkről kapta, és itt található az ország legnagyobb összefüggő erdőterülete, közel 100 000 hektár.
A Bükk-fennsík, más néven Magas-Bükk, a hegység központi részét elfoglaló hullámos fennsík, az ország legnagyobb és legmagasabb ilyen térszíne. A hegység középső része 1977 óta nemzeti park: a Bükki Nemzeti Park Magyarország egyik első nemzeti parkja, a kör végig a területén halad.
A kör teljes egészében Szilvásvárad határában halad. A Heves vármegye Bélapátfalvai járásához tartozó község az Északi-Bükkben, mintegy 345 méter magasan fekszik, és Lillafüred mellett az egyik legismertebb bükki üdülőhely. A Szalajka-völgy a Bükki Nemzeti Park része, természetvédelmi terület.
A 15 km és a kb. 740 méter szintemelkedés miatt edzett túrázóknak ajánljuk. Gyerekekkel a rövidebb változatot vagy csak a Szalajka-völgyet és az Ősember-barlangot válaszd.
A kör a Bükki Nemzeti Park területén halad: a kutyát tartsd pórázon, tüzet csak a kijelölt helyeken gyújts, és maradj a jelzett úton.
Keress természetközeli szállást a túra környékén az interaktív térképen!
Térkép megnyitásaÚtvonal és térképadatok: © OpenStreetMap közreműködők (ODbL). Szövegforrás: Wikipédia (CC BY-SA), Wikidata. A fotók szerzője és licence a képeken. Utoljára ellenőrizve: 2026. 10. 02.. A terepviszonyok változhatnak. Hibát találtál? Írj nekünk.