Túraajánlat · körtúra · Pilis
9 km-es családi kör Dobogókőről: Nagykilátó, Turistamúzeum, Thirring-szikla, Rovásírásos kő, Manóváros, a Zsivány-sziklák barlangjai és a Kinizsi-forrás.
Szállás a túrához
Az útvonal 49%-a ösvény, 43%-a földút és 7%-a burkolt, végig erdőben halad, így nyáron is árnyékos. A legmeredekebb rész a Thirring-szikla utáni lejtő 0,4 és 0,7 km között, átlagosan 28%-os eséssel; a Kinizsi-forrástól pedig kb. 1 km-en át emelkedik az út.
Busszal: „Dobogókő, hegytető” buszmegálló – innen indul a kör.
menedékház, múzeum
Magyarország egyik legrégebbi menedékháza, a Magyar Turista Egyesület építtette és ma is az övé. A kisebb, faépületben a Turistamúzeum működik, ahol régi turistarelikviák, fotók, könyvek és hegymászó-felszerelések láthatók; a kőépület ma is menedékház. A bejáratnál van a Kéktúra pecsételője.
Bővebben a Wikipédiánkilátó, 690 m
Kilátó a Dobogó-kő csúcsa mellett, a kör elején.
szikla
Szikla a sárga körút mentén, a kör elején; utána rövid, meredek lejtő következik.
faragott kő
Rovásírással faragott kő a gerincen, a sárga körút mentén.
látnivaló
Látnivaló a gerincen, a kör 2,6 km-énél, a sárga körút közelében.
sziklák és barlangok
Hegycsuszamlás nyomán keletkezett sziklacsoport, az árkokban barlangokkal, mint a Nagy-Hideg-lyuk. A monda szerint IV. Béla búvóhelye volt, és itt rejtette el a kincseit; a zsiványok később hiába keresték, innen kapta a nevét.
Bővebben a Wikipédiánivóvizes forrás, 491 m
Ivóvizes forrás a kör legalacsonyabb pontján, a kék körút mentén. Jó pihenőhely, de innen kb. 1 km-t visszafelé kell kapaszkodni.
A kör a Dobogókő, hegytető buszmegállónál indul, 692 méter magasan, a Visegrádi-hegység legmagasabb pontja alatt. Az első pár száz méteren több látnivaló is vár: a Báró Eötvös Loránd Menedékház és a mellette álló Turistamúzeum, ahol régi turistafelszerelések, fotók és könyvek láthatók, majd 0,2 km-nél a Dobogókői Nagykilátó a 699 méteres csúcs mellett. A menedékház bejáratánál találod a Kéktúra pecsételőjét is.
A kilátótól a kék sáv, majd a sárga körút jelzésen indulsz tovább. 0,6 km-nél a Thirring-szikla mellett haladsz el, utána rövid, meredek lejtő következik: 0,4 és 0,7 km között ez a kör legmeredekebb része, átlagosan 28%-os eséssel, ezért itt fogd meg a kisebbek kezét. 1,1 km-nél a Magas-len kilátóhelyhez érsz, ahol több emlékmű is áll.
A sárga körúton visszakapaszkodsz a gerincre: 1,7 km-nél a Rovásírásos kő, 2,1 km-nél egy fából faragott motor szobra következik, a környéken kávézó, mosdó és esőbeálló is van. 2,6 km-nél éred el a Manóváros nevű látnivalót. Innen rövid, jelzés nélküli szakasz után a kék sávon, erdőben ereszkedsz tovább.
4,2 km-nél, kb. 600 méteren érsz a Zsivány-sziklákhoz. A sziklák között barlangok nyílnak, közvetlenül az ösvény mellett a Nagy-Hideg-lyuk bejárata. A monda szerint IV. Béla itt rejtőzött el, és itt dugta el a kincseit is; a zsiványok később hiába keresték, innen a hely neve.
A Zsivány-sziklák után a sárga kereszt, majd a kék körút jelzésen ereszkedsz le a Kinizsi-forráshoz, amelyet 5,3 km-nél, 491 méteren érsz el; ez a kör legalacsonyabb pontja. A forrás ivóvizes, jó hely egy hosszabb pihenőre. Innen kb. 1 km-t ugyanazon az úton kapaszkodsz vissza, ez a túra legfárasztóbb része.
6,4 km-nél a kék sávra, majd egy rövid, jelzés nélküli szakasz után a piros körútra térsz, és ezen jutsz fel újra a gerincre, a Három-mező-tető közelébe. 7,3 km-nél ivóvízvételi hely van, 8,1 km-nél egy újabb. Az utolsó kilométeren a kék körúton, a Manréza környékén éttermek és büfék mellett érsz vissza a buszmegállóhoz. A teljes kör 9 km, kb. 350 méter szintemelkedéssel, és 81%-a jelzett úton halad.
burkolt 7% · földút 43% · ösvény 49%
Családdal, gyerekekkel is jól bejárható kör: 9 km, kb. 350 méter szintemelkedéssel, sok megállóval – kilátó, múzeum, sziklák, barlangbejárat, Manóváros és forrás. Kisebb gyerekkel a Kinizsi-forrást kihagyó rövidebb változatot válaszd.
A kör a Duna–Ipoly Nemzeti Park területén, részben fokozottan védett területen halad: a kutyát tartsd pórázon, tüzet csak a kijelölt helyeken gyújts, maradj a jelzett úton, és a barlangokba ne másszatok be.
A Visegrádi-hegység vulkanikus eredetű hegyvonulat a Dunakanyar felett. Szerkezetileg az Északi-középhegység része, földrajzilag azonban többnyire a Dunántúli-középhegység Dunazug-hegyvidékéhez sorolják; a Pilistől a Dera- és a Szentléleki-patak völgye választja el.
A Dobogó-kő a hegység legmagasabb hegye, kb. 700 méter. A csúcson húzódik Komárom-Esztergom és Pest vármegye határa, a hegyen fekvő üdülőtelepülés, Dobogókő Pilisszentkereszthez tartozik. A 19. század végén vált népszerű kirándulóhellyé; a Báró Eötvös Loránd Menedékház az ország egyik legrégebbi turistaháza. A Zsivány-sziklák hegycsuszamlás nyomán jöttek létre, az árkokban több barlang is kialakult.
Dobogókő közigazgatásilag Pilisszentkereszthez tartozik, így a kör nagy része a község határában halad. Pilisszentkereszt a Szentendrei járás községe a budapesti agglomerációban, szlovák neve Mlynky, azaz „malmocska”. Népszerű kirándulóhely és sok túra kiindulópontja.
A Dobogó-kő csúcsán húzódik Dömös határa; a község a Komárom-Esztergom vármegyei Esztergomi járáshoz tartozik.
6,7 km · 230 m szint – A Zsivány-sziklák után nem ereszkedsz le a forráshoz, hanem a gerincen folytatod a kört. Így kb. 6,7 km, kb. 230 méter szintemelkedéssel – kisebb gyerekekkel ez a jobb választás.
Túraajánlatok
Útvonal és térképadatok: © OpenStreetMap közreműködők (ODbL). Szövegforrás: Wikipédia (CC BY-SA), Wikidata. A fotók szerzője és licence a képeken. Utoljára ellenőrizve: 2026. 10. 02.. A terepviszonyok változhatnak. Hibát találtál? Írj nekünk.
9 km-es családi kör Dobogókőről: Nagykilátó, Turistamúzeum, Thirring-szikla, Rovásírásos kő, Manóváros, a Zsivány-sziklák barlangjai és a Kinizsi-forrás.
A kör a Dobogókő, hegytető buszmegállónál indul, 692 méter magasan, a Visegrádi-hegység legmagasabb pontja alatt. Az első pár száz méteren több látnivaló is vár: a Báró Eötvös Loránd Menedékház és a mellette álló Turistamúzeum, ahol régi turistafelszerelések, fotók és könyvek láthatók, majd 0,2 km-nél a Dobogókői Nagykilátó a 699 méteres csúcs mellett. A menedékház bejáratánál találod a Kéktúra pecsételőjét is.
A kilátótól a kék sáv, majd a sárga körút jelzésen indulsz tovább. 0,6 km-nél a Thirring-szikla mellett haladsz el, utána rövid, meredek lejtő következik: 0,4 és 0,7 km között ez a kör legmeredekebb része, átlagosan 28%-os eséssel, ezért itt fogd meg a kisebbek kezét. 1,1 km-nél a Magas-len kilátóhelyhez érsz, ahol több emlékmű is áll.
A sárga körúton visszakapaszkodsz a gerincre: 1,7 km-nél a Rovásírásos kő, 2,1 km-nél egy fából faragott motor szobra következik, a környéken kávézó, mosdó és esőbeálló is van. 2,6 km-nél éred el a Manóváros nevű látnivalót. Innen rövid, jelzés nélküli szakasz után a kék sávon, erdőben ereszkedsz tovább.
4,2 km-nél, kb. 600 méteren érsz a Zsivány-sziklákhoz. A sziklák között barlangok nyílnak, közvetlenül az ösvény mellett a Nagy-Hideg-lyuk bejárata. A monda szerint IV. Béla itt rejtőzött el, és itt dugta el a kincseit is; a zsiványok később hiába keresték, innen a hely neve.
A Zsivány-sziklák után a sárga kereszt, majd a kék körút jelzésen ereszkedsz le a Kinizsi-forráshoz, amelyet 5,3 km-nél, 491 méteren érsz el; ez a kör legalacsonyabb pontja. A forrás ivóvizes, jó hely egy hosszabb pihenőre. Innen kb. 1 km-t ugyanazon az úton kapaszkodsz vissza, ez a túra legfárasztóbb része.
6,4 km-nél a kék sávra, majd egy rövid, jelzés nélküli szakasz után a piros körútra térsz, és ezen jutsz fel újra a gerincre, a Három-mező-tető közelébe. 7,3 km-nél ivóvízvételi hely van, 8,1 km-nél egy újabb. Az utolsó kilométeren a kék körúton, a Manréza környékén éttermek és büfék mellett érsz vissza a buszmegállóhoz. A teljes kör 9 km, kb. 350 méter szintemelkedéssel, és 81%-a jelzett úton halad.
Az útvonal 49%-a ösvény, 43%-a földút és 7%-a burkolt, végig erdőben halad, így nyáron is árnyékos. A legmeredekebb rész a Thirring-szikla utáni lejtő 0,4 és 0,7 km között, átlagosan 28%-os eséssel; a Kinizsi-forrástól pedig kb. 1 km-en át emelkedik az út.
Magyarország egyik legrégebbi menedékháza, a Magyar Turista Egyesület építtette és ma is az övé. A kisebb, faépületben a Turistamúzeum működik, ahol régi turistarelikviák, fotók, könyvek és hegymászó-felszerelések láthatók; a kőépület ma is menedékház. A bejáratnál van a Kéktúra pecsételője.
Bővebben a Wikipédián →
Kilátó a Dobogó-kő csúcsa mellett, a kör elején.
Szikla a sárga körút mentén, a kör elején; utána rövid, meredek lejtő következik.
Rovásírással faragott kő a gerincen, a sárga körút mentén.
Látnivaló a gerincen, a kör 2,6 km-énél, a sárga körút közelében.
Hegycsuszamlás nyomán keletkezett sziklacsoport, az árkokban barlangokkal, mint a Nagy-Hideg-lyuk. A monda szerint IV. Béla búvóhelye volt, és itt rejtette el a kincseit; a zsiványok később hiába keresték, innen kapta a nevét.
Bővebben a Wikipédián →Ivóvizes forrás a kör legalacsonyabb pontján, a kék körút mentén. Jó pihenőhely, de innen kb. 1 km-t visszafelé kell kapaszkodni.
A Visegrádi-hegység vulkanikus eredetű hegyvonulat a Dunakanyar felett. Szerkezetileg az Északi-középhegység része, földrajzilag azonban többnyire a Dunántúli-középhegység Dunazug-hegyvidékéhez sorolják; a Pilistől a Dera- és a Szentléleki-patak völgye választja el.
A Dobogó-kő a hegység legmagasabb hegye, kb. 700 méter. A csúcson húzódik Komárom-Esztergom és Pest vármegye határa, a hegyen fekvő üdülőtelepülés, Dobogókő Pilisszentkereszthez tartozik. A 19. század végén vált népszerű kirándulóhellyé; a Báró Eötvös Loránd Menedékház az ország egyik legrégebbi turistaháza. A Zsivány-sziklák hegycsuszamlás nyomán jöttek létre, az árkokban több barlang is kialakult.
Dobogókő közigazgatásilag Pilisszentkereszthez tartozik, így a kör nagy része a község határában halad. Pilisszentkereszt a Szentendrei járás községe a budapesti agglomerációban, szlovák neve Mlynky, azaz „malmocska”. Népszerű kirándulóhely és sok túra kiindulópontja.
A Dobogó-kő csúcsán húzódik Dömös határa; a község a Komárom-Esztergom vármegyei Esztergomi járáshoz tartozik.
Családdal, gyerekekkel is jól bejárható kör: 9 km, kb. 350 méter szintemelkedéssel, sok megállóval – kilátó, múzeum, sziklák, barlangbejárat, Manóváros és forrás. Kisebb gyerekkel a Kinizsi-forrást kihagyó rövidebb változatot válaszd.
A kör a Duna–Ipoly Nemzeti Park területén, részben fokozottan védett területen halad: a kutyát tartsd pórázon, tüzet csak a kijelölt helyeken gyújts, maradj a jelzett úton, és a barlangokba ne másszatok be.
Keress természetközeli szállást a túra környékén az interaktív térképen!
Térkép megnyitásaÚtvonal és térképadatok: © OpenStreetMap közreműködők (ODbL). Szövegforrás: Wikipédia (CC BY-SA), Wikidata. A fotók szerzője és licence a képeken. Utoljára ellenőrizve: 2026. 10. 02.. A terepviszonyok változhatnak. Hibát találtál? Írj nekünk.
