Szent-kút
Ivóvizes forrás és Mária-kegyhely Pilisszentkereszt keleti határában, mellette rovásírásos kőtábla áll. A kör első pihenőhelye.
Túraajánlat · körtúra · Pilis
16 km-es kör Pilisszentkeresztről: Szentkút, Dera-szurdok, Pilisszántói-kőfülke, László-kúpja, a Pilis-tető kilátója és a ciszterci apátság romjai.
Szállás a túrához
Az útvonal 57%-a földút, 35%-a ösvény, 8%-a burkolt út, és 77%-ban erdőben halad. A legmeredekebb rész a Pilisszántói-kőfülke és a László-kúpja közötti kaptató 9 és 9,3 km között, átlagosan 34%-os emelkedővel; a legmélyebb pont 252, a legmagasabb 754 méteren van.
Busszal: „Pilisszentkereszt, autóbusz-forduló” megálló – innen indul a kör; útközben a „Forrás utca” és a „Pilisszántói elágazás” megállót is érinti.
forrás és kegyhely
Ivóvizes forrás és Mária-kegyhely Pilisszentkereszt keleti határában, mellette rovásírásos kőtábla áll. A kör első pihenőhelye.
szurdokvölgy
A Dera-patak kb. 600 méter hosszú szurdoka a Pilis mészkőszikláit és a Visegrádi-hegység vulkanikus kőzeteit elválasztó törésvonal mentén alakult ki. Meredek oldalaiban a triász időszakban képződött dachsteini mészkő rétegei látszanak, helyenként Megalodus-kagylók maradványaival. Szűk aljára kevés napfény jut, ezért nyáron is hűvös és párás, és jellegzetes szurdokerdő nőtt benne.
Bővebben a Wikipédiánvíznyelőbarlang
A szurdok egyik víznyelőbarlangja közvetlenül az ösvény mellett; Magyarország megkülönböztetetten védett barlangjai közé tartozik. A közelében további víznyelők és a Szurdok-völgyi Felső-barlang nyílik.
Bővebben a Wikipédiánforrás
Ivóvizes forrás a zöld sáv jelzés mentén, a Pilis déli oldalában, a kőfülke előtt.
barlang, 425 m
Magyarország fokozottan védett barlangjainak egyike a Pilis déli oldalában. Régészeti és őslénytani leletek kerültek elő belőle.
Bővebben a Wikipédiánkápolna, kb. 200 m-re
A László-kúpján, egy régi mészkőbánya peremén álló kápolnát 2006-ban szentelték fel; Makovecz Imre és Örfi József tervezte, pilisi kőből. Hozzá a Csillagösvény vezet, mentén a magyar történelem hét alakjának három méter magas faragott szobrával, Smidt Róbert alkotásaival. Pünkösdkor, a csíksomlyói búcsúval egy időben szentmisét tartanak itt.
Bővebben a Wikipédiánkilátóhely, 525 m
Kilátóhely a László-kúpján, a kör legmeredekebb kaptatója után. Innen a Pálos út jelzésén vezet tovább az út a déli gerincen.
kilátóhely, 615 m
Kilátóhely a Pilis-tetőre vezető déli gerincen.
kilátó, 756 m
A kilátó a Pilis és a Dunántúli-középhegység legmagasabb pontján áll. 2014-ben egy évtizedekkel korábban emelt geodéziai mérőtoronyból alakították ki; a több mint 17 méter magas, kör alaprajzú építmény teraszáról 360 fokos körpanoráma nyílik. Nevét Boldog Özsébről, a pálos rend alapítójáról kapta, aki a hagyomány szerint ezen a vidéken élt remeteként.
Bővebben a Wikipédiánapátságrom, 372 m
Az apátságot III. Béla alapította 1184. május 17-én; a francia Acey-ből hívott szerzetesek és építőmesterek az ottanival megegyező templomot építettek. Imre király itt helyezte letétbe a keresztes hadjáratra szánt pénzt. A 13. századi román stílusú romokból a háromhajós templom kötegpillérei és a déli oldalhoz csatlakozó kolostor maradványai láthatók.
Bővebben a WikipédiánA kör Pilisszentkereszten, az autóbusz-fordulónál indul, 332 méter magasan. A falu főutcáján a Szlovák tájház, a III. Béla-emlékmű és a Szent Erzsébet-szobor mellett haladsz el, majd a Mária-út sárga jelzésén indulsz kelet felé. 2,2 km-nél, 384 méteren éred el a Szent-kutat: ivóvizes forrás és Mária-kegyhely, mellette egy rovásírásos kőtáblával.
A Szent-kúttól a kék Mária-út jelzésen ereszkedsz le a Dera-patak völgyébe. 3,7 km-nél, a Dera-szurdok pihenőhelynél esőbeálló is van, innen a kék sáv jelzésen és a Szurdok tanösvényen haladsz végig a szurdokon. 4 és 4,6 km között több víznyelőbarlang nyílik közvetlenül az ösvény mellett.
A szurdok után a kék négyzet, majd a zöld négyzet jelzésen kapaszkodsz fel a Som-hegy alá; 5,1 km-nél, a Som-hegyi kulcsosház közelében mosdó és esőbeálló van. Innen a zöld sáv jelzésen a Pilis déli oldalában haladsz nyugat felé: 7,1 km-nél a Bilik kereszt és a Szántói-nyereg, 7,7 km-nél a Magas-hegy, 8,3 km-nél az ivóvizes Trézsi-kút következik.
8,9 km-nél, 423 méteren éred el a Pilisszántói-kőfülkét. Innen a kör legmeredekebb része következik: 9 és 9,3 km között átlagosan 34%-os emelkedővel jutsz fel a László-kúpjára, ahol 9,3 km-nél kilátóhely van. Kb. 150–200 méterre a Sziklaszínház, a Pilis keresztje és a Boldogasszony-kápolna található, oda a Csillagösvény szoborsora vezet.
A László-kúpjától a Pálos út jelzésén a déli gerincen haladsz tovább: 9,9 km-nél a Pilis Déli kilátó, 11,3 km-nél pedig a 756 méteres Pilis-tető és a Boldog Özséb-kilátó következik, a túra legmagasabb pontja. A csúcs körül egykori katonai létesítmények – harcálláspont, radar, bunkerek – betonmaradványai láthatók, és esőbeálló is van.
A csúcsról kb. 1 kilométert ugyanazon a gerincúton jössz vissza, majd a Pálos út jelzésén ereszkedsz Pilisszentkereszt felé. Az utolsó két kilométer nagyrészt a Magyar Zarándokút jelzésén halad, két rövid jelzetlen szakasszal; 15,3 km-nél a ciszterci apátság romjai mellett érsz be a faluba. A teljes kör 16,2 km, kb. 675 méter szintemelkedéssel, és 88%-a jelzett úton halad.
burkolt 8% · földút 57% · ösvény 35%
A 16 km és a kb. 675 méter szintemelkedés miatt edzettebb túrázóknak és nagyobb gyerekeknek ajánljuk.
A kör a Duna–Ipoly Nemzeti Parkban, részben fokozottan védett területen halad: a kutyát tartsd pórázon, tüzet csak a kijelölt helyeken gyújts, és maradj a jelzett úton.
A Pilis a Duna jobb partján, Budapest és Esztergom között emelkedő röghegység, a Dunántúli-középhegység legkeletibb kistája. Nem kifejezetten magas, inkább természeti értékei miatt keresik fel sokan; legmagasabb pontja a 756 méteres Pilis-tető, amely egyben az egész Dunántúli-középhegység legmagasabb hegye. Mészkő alkotta vonulatának keleti oldalában található a Vaskapu.
Északi szomszédjától, a vulkanikus eredetű Visegrádi-hegységtől a Két-bükkfa-nyereg, a Dera-patak és a Szentléleki-patak völgye választja el. A kör első része éppen ezen a határon, a Dera-patak szurdokában halad, a második fele a Pilis mészkőhegyein. A terület a Duna–Ipoly Nemzeti Park része, egyes részei fokozottan védettek.
A kör Pilisszentkereszten indul és ér véget. A Szentendrei járáshoz tartozó község népszerű kirándulóhely és kirándulások kiindulópontja; hozzá tartozik Dobogókő is. Szlovák neve Mlynky, azaz malmocska; a 2022-es népszámláláskor 2171 lakosából 415 vallotta magát szlováknak. Központjában szlovák tájház áll.
A Pilisvörösvári járáshoz tartozó szomszédos község határát a kör a Pilis déli oldalán érinti: itt van a Pilisszántói-kőfülke, a László-kúpja és a Boldogasszony-kápolna.
Túraajánlatok
Útvonal és térképadatok: © OpenStreetMap közreműködők (ODbL). Szövegforrás: Wikipédia (CC BY-SA), Wikidata. A fotók szerzője és licence a képeken. Utoljára ellenőrizve: 2026. 10. 02.. A terepviszonyok változhatnak. Hibát találtál? Írj nekünk.
16 km-es kör Pilisszentkeresztről: Szentkút, Dera-szurdok, Pilisszántói-kőfülke, László-kúpja, a Pilis-tető kilátója és a ciszterci apátság romjai.
A kör Pilisszentkereszten, az autóbusz-fordulónál indul, 332 méter magasan. A falu főutcáján a Szlovák tájház, a III. Béla-emlékmű és a Szent Erzsébet-szobor mellett haladsz el, majd a Mária-út sárga jelzésén indulsz kelet felé. 2,2 km-nél, 384 méteren éred el a Szent-kutat: ivóvizes forrás és Mária-kegyhely, mellette egy rovásírásos kőtáblával.
A Szent-kúttól a kék Mária-út jelzésen ereszkedsz le a Dera-patak völgyébe. 3,7 km-nél, a Dera-szurdok pihenőhelynél esőbeálló is van, innen a kék sáv jelzésen és a Szurdok tanösvényen haladsz végig a szurdokon. 4 és 4,6 km között több víznyelőbarlang nyílik közvetlenül az ösvény mellett.
A szurdok után a kék négyzet, majd a zöld négyzet jelzésen kapaszkodsz fel a Som-hegy alá; 5,1 km-nél, a Som-hegyi kulcsosház közelében mosdó és esőbeálló van. Innen a zöld sáv jelzésen a Pilis déli oldalában haladsz nyugat felé: 7,1 km-nél a Bilik kereszt és a Szántói-nyereg, 7,7 km-nél a Magas-hegy, 8,3 km-nél az ivóvizes Trézsi-kút következik.
8,9 km-nél, 423 méteren éred el a Pilisszántói-kőfülkét. Innen a kör legmeredekebb része következik: 9 és 9,3 km között átlagosan 34%-os emelkedővel jutsz fel a László-kúpjára, ahol 9,3 km-nél kilátóhely van. Kb. 150–200 méterre a Sziklaszínház, a Pilis keresztje és a Boldogasszony-kápolna található, oda a Csillagösvény szoborsora vezet.
A László-kúpjától a Pálos út jelzésén a déli gerincen haladsz tovább: 9,9 km-nél a Pilis Déli kilátó, 11,3 km-nél pedig a 756 méteres Pilis-tető és a Boldog Özséb-kilátó következik, a túra legmagasabb pontja. A csúcs körül egykori katonai létesítmények – harcálláspont, radar, bunkerek – betonmaradványai láthatók, és esőbeálló is van.
A csúcsról kb. 1 kilométert ugyanazon a gerincúton jössz vissza, majd a Pálos út jelzésén ereszkedsz Pilisszentkereszt felé. Az utolsó két kilométer nagyrészt a Magyar Zarándokút jelzésén halad, két rövid jelzetlen szakasszal; 15,3 km-nél a ciszterci apátság romjai mellett érsz be a faluba. A teljes kör 16,2 km, kb. 675 méter szintemelkedéssel, és 88%-a jelzett úton halad.
Az útvonal 57%-a földút, 35%-a ösvény, 8%-a burkolt út, és 77%-ban erdőben halad. A legmeredekebb rész a Pilisszántói-kőfülke és a László-kúpja közötti kaptató 9 és 9,3 km között, átlagosan 34%-os emelkedővel; a legmélyebb pont 252, a legmagasabb 754 méteren van.
Ivóvizes forrás és Mária-kegyhely Pilisszentkereszt keleti határában, mellette rovásírásos kőtábla áll. A kör első pihenőhelye.
A Dera-patak kb. 600 méter hosszú szurdoka a Pilis mészkőszikláit és a Visegrádi-hegység vulkanikus kőzeteit elválasztó törésvonal mentén alakult ki. Meredek oldalaiban a triász időszakban képződött dachsteini mészkő rétegei látszanak, helyenként Megalodus-kagylók maradványaival. Szűk aljára kevés napfény jut, ezért nyáron is hűvös és párás, és jellegzetes szurdokerdő nőtt benne.
Bővebben a Wikipédián →
A szurdok egyik víznyelőbarlangja közvetlenül az ösvény mellett; Magyarország megkülönböztetetten védett barlangjai közé tartozik. A közelében további víznyelők és a Szurdok-völgyi Felső-barlang nyílik.
Bővebben a Wikipédián →
Ivóvizes forrás a zöld sáv jelzés mentén, a Pilis déli oldalában, a kőfülke előtt.
Magyarország fokozottan védett barlangjainak egyike a Pilis déli oldalában. Régészeti és őslénytani leletek kerültek elő belőle.
Bővebben a Wikipédián →
A László-kúpján, egy régi mészkőbánya peremén álló kápolnát 2006-ban szentelték fel; Makovecz Imre és Örfi József tervezte, pilisi kőből. Hozzá a Csillagösvény vezet, mentén a magyar történelem hét alakjának három méter magas faragott szobrával, Smidt Róbert alkotásaival. Pünkösdkor, a csíksomlyói búcsúval egy időben szentmisét tartanak itt.
Bővebben a Wikipédián →Kilátóhely a László-kúpján, a kör legmeredekebb kaptatója után. Innen a Pálos út jelzésén vezet tovább az út a déli gerincen.
Kilátóhely a Pilis-tetőre vezető déli gerincen.
A kilátó a Pilis és a Dunántúli-középhegység legmagasabb pontján áll. 2014-ben egy évtizedekkel korábban emelt geodéziai mérőtoronyból alakították ki; a több mint 17 méter magas, kör alaprajzú építmény teraszáról 360 fokos körpanoráma nyílik. Nevét Boldog Özsébről, a pálos rend alapítójáról kapta, aki a hagyomány szerint ezen a vidéken élt remeteként.
Bővebben a Wikipédián →
Az apátságot III. Béla alapította 1184. május 17-én; a francia Acey-ből hívott szerzetesek és építőmesterek az ottanival megegyező templomot építettek. Imre király itt helyezte letétbe a keresztes hadjáratra szánt pénzt. A 13. századi román stílusú romokból a háromhajós templom kötegpillérei és a déli oldalhoz csatlakozó kolostor maradványai láthatók.
Bővebben a Wikipédián →A Pilis a Duna jobb partján, Budapest és Esztergom között emelkedő röghegység, a Dunántúli-középhegység legkeletibb kistája. Nem kifejezetten magas, inkább természeti értékei miatt keresik fel sokan; legmagasabb pontja a 756 méteres Pilis-tető, amely egyben az egész Dunántúli-középhegység legmagasabb hegye. Mészkő alkotta vonulatának keleti oldalában található a Vaskapu.
Északi szomszédjától, a vulkanikus eredetű Visegrádi-hegységtől a Két-bükkfa-nyereg, a Dera-patak és a Szentléleki-patak völgye választja el. A kör első része éppen ezen a határon, a Dera-patak szurdokában halad, a második fele a Pilis mészkőhegyein. A terület a Duna–Ipoly Nemzeti Park része, egyes részei fokozottan védettek.
A kör Pilisszentkereszten indul és ér véget. A Szentendrei járáshoz tartozó község népszerű kirándulóhely és kirándulások kiindulópontja; hozzá tartozik Dobogókő is. Szlovák neve Mlynky, azaz malmocska; a 2022-es népszámláláskor 2171 lakosából 415 vallotta magát szlováknak. Központjában szlovák tájház áll.
A Pilisvörösvári járáshoz tartozó szomszédos község határát a kör a Pilis déli oldalán érinti: itt van a Pilisszántói-kőfülke, a László-kúpja és a Boldogasszony-kápolna.
A 16 km és a kb. 675 méter szintemelkedés miatt edzettebb túrázóknak és nagyobb gyerekeknek ajánljuk.
A kör a Duna–Ipoly Nemzeti Parkban, részben fokozottan védett területen halad: a kutyát tartsd pórázon, tüzet csak a kijelölt helyeken gyújts, és maradj a jelzett úton.
Keress természetközeli szállást a túra környékén az interaktív térképen!
Térkép megnyitásaÚtvonal és térképadatok: © OpenStreetMap közreműködők (ODbL). Szövegforrás: Wikipédia (CC BY-SA), Wikidata. A fotók szerzője és licence a képeken. Utoljára ellenőrizve: 2026. 10. 02.. A terepviszonyok változhatnak. Hibát találtál? Írj nekünk.